Melinda, Vivien
Gesztenyebarna pereszke - Tricholoma ustaloides
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 4–8 cm átmérőjű, kezdetben félgömb alakú, majd kiterül, a kalap közepén gyakran laposan púpos marad. A kalapbőr sima, fényes, felülete szárazon tapadós, nedvesen erősen nyálkás, vörösesbarna, gesztenyebarna színű, a kalapszél gyakran világosabb. A kalapbőr kesernyés ízű.
Lemezek: többé-kevésbé sűrűn állók, foggal a tönkhöz nőttek, fehéresek vagy halványsárgásak, gyakran sötétebb barnás foltokkal.
Tönk: 4–10 cm magas, 1–2 cm átmérőjű, hengeres vagy orsó alakú. Felülete sima vagy szálas, a kalapbőrnél halványabb árnyalatú vörösesbarnás, téglavörös, a tönk felső, a lemezekhez közeli részénél színátmenet nélkül elvágólag fehéresbe vált. Ez a kb. 1 cm széles sáv többnyire sima felületű.
Hús: fehéres, kalapban és tönkben vastag. Jellegzetes, dohos lisztszagú és -ízű.
Spórák: gömbölyded-elliptikusak, sima felületűek, 5,5–7 x 4,5–6,5 μm méretűek. Spórapora fehér.
Előfordulás: nyár végi, őszi faj, késő augusztustól novemberig terem, tápanyagban gazdag, agyagos (semleges) talajon, főleg tölgyek alatt. Külföldi szakirodalmi adatok alapján a faj néha bükk, tölgy és gyertyán alatt is előfordul, de Magyarországon kizárólag tölgyesekből került eddig elő. Egyesével vagy csoportosan nő.
Étkezési érték: nem ehető, ha megtaláljuk, hagyjuk a termőhelyén!
Hasonló fajok: a sárgatövű pereszke (Tricholoma quercetorum) ugyancsak tölgyek alatt fordul elő, de a tönk csúcsán nincs egyértelmű fehéres sáv, a tönkbázisa sárga színű, valamint nem keserű ízű, a szenesedő pereszke savanyú talajú bükkösökben nő; a foltos és a fehéresbarna (korábban kesernyés) pereszke fenyvesekben, elsősorban kéttűs fenyők alatt nőnek, ugyancsak savanyú talajon, gyakran a sárgászöld és a szürke pereszke társaságában; az álgyűrűs pereszke meszes talajú kéttűs fenyvesekben fordul elő; de igen hasonlóak az Albobrunnea szekció egyéb fajai is, melyek mikorrhiza-partnerei eltérőek.
A leírást a források felhasználásával Fődi Attila levelezőnk készítette (2024. 11. 04.).
Az aláhúzással jelölt szövegrészek dr. Dima Bálint szóbeli közlései.
A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2024. 11. 12.)
FORRÁS:
Christensen, M., Heilmann-Clausen, J. (2014): The genus Tricholoma. Fungi of Northern Europe Vol. 4., Svampetryk, Copenhagen, pp. 66–67.
Gerhardt, E., Locsmándi Cs., Vasas G. (2023): Gombászok kézikönyve. Bőv., átdolg. kiad. Cser Kiadó, Budapest.
Hagara, L. (2014): Ottova Encyklopédia Húb [(Az) Otto (Kiadó) gomba enciklopédiája]. Ottovo nakladatelství s.r.o., Praha, p. 730.
Kibby, G. (2017): The genus Tricholoma in Britain. [A Tricholoma nemzetség Britanniában]. 2. kiad. [szerzői kiadás], p. 19.
Knudsen, H., Vesterholt, J. (2008) (eds.) Funga Nordica: Agaricoid, boletoid and cyphelloid genera. Eds. By H. Knudsen, J. Vesterholt. Copenhagen: Nordsvamp, Copenhagen, 2008. p. 424.
 Fotó: Bocskai László levelezőnk |  Fotó: Bocskai László levelezőnk |  Fotó: Bocskai László levelezőnk |
 Fotó: Bocskai László levelezőnk |  Fotó: Bocskai László levelezőnk |  Fotó: Bocskai László levelezőnk |
 Fotó: Fedor Ilona, határozás: Dima Bálint |  Fotó: Fedor Ilona, határozás: Dima Bálint |