Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 2-7 mm, félgömb alakú, idővel ellaposodhat, közepe gyakran bemélyedő, ritkán kis púppal, áttetszően bordás, hamvas, középen barnásszürke, a széle felé világosabb, fehér.
Lemezek: ritkán állók, sok a köztes lemez, (néha kis foggal) tönkhöz nőttek, enyhén lefutók lehetnek, hasasak; halványszürke, fehéres színűek.
Tönk: üreges, arányaiban vékony és hosszú, egyenletes vagy elkeskenyedő, gyakran görbül; szürkésbarna, csúcsa világosabb, bázisa sűrűn szálas.
Hús: nagyon vékony, szaga és íze jellegtelen (száradáskor esetleg jód szagú).
Mikroszkopikus jellemzők: 2 (néha 1) spórás bazídium, a spórák hosszúkásak, simák, amiloidok, a keilocisztídiumok „sündisznó” típusúak, pleurocisztídium nincs, a kalapban lévő hifák apró leágazásokkal sűrűn borítottak.
Előfordulás: nyártól télig, lombos és tűlevelű fák lehullott gallyain, avarján, lombhullató fák mohával fedett törzsén.
Étkezési érték: ismeretlen (a Funga Hungarica nem ehetőnek jelöli).
Forrás: https://mycena.no/mirata.htm
http://www.commanster.eu/Commanster/Fungi/Agaric/SuAgaric/Mycena.mirata.html
Funga Nordica
Funga Hungarica
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26). A magyar név Fedor Ica javaslata.
A leírást a források alapján Fedor Ica készítette (2019.12.24)
![]() Fotó: Fedor Ica, molekuláris határozás: Dima Bálint | ![]() Fotó: Fedor Ica, molekuláris határozás: Dima Bálint |