Csak feltételesen fogyasztható!
Syn.: Amanita mairei, ezüstfehér selyemgomba, ezüstfehér selyemgalóca
Kalap: (4) 6-10 cm átmérőjű, vékony húsú, törékeny, harang vagy félgömb alakúból kiterülő, nem púpos, felszíne sima, fényes, széle bordás. Színe egynemű szürke, ezüstszürke, esetleg kis barna árnyalat lehet. Burokmaradvány, ha van, akkor nagy, összefüggő, fehér.
Lemezek: sűrű, szabadon álló, fehér, öregen lehet szürkés árnyalattal, éle lehet fűrészes.
Tönk: 6-12 cm hosszú, hengeres, karcsú, törékeny, üregesedő, lefele egyenletesen vastagodó, sima, fehér, később lehet szürkés, kígyóbőrszerű mintázottság lehet rajta. Gallér nincs, bocskor jól fejlett, általában tulipánszerűen kiterül, fehér, esetleg halvány szürke árnyalattal.
Hús: törékeny, fehér, nem színeződik.
Termőhely és idő: lomb- és fenyőerdőben nyártól őszig. Nem gyakori.
Étkezési érték: csak alapos sütés-főzés után fogyasztható. (!!!)
Megjegyzés:
Elkülönítő bélyegei:
Több szerző szinonimaként tartja számon az Amanita argentea Huijsman taxont, mely leírás alapján fejlettebb bocskorában, világosabb ezüstszürke kalapszínében és kisebb, de a fenti fajjal átfedő spóraméretében különbözik tőle.
Forrás: TERRA
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
2008.08.28 Bükk, Hollóstető Fotó: Hodobay Mária | 2008.08.28 Bükk, Hollóstető Fotó: Hodobay Mária | 2008.08.28 Bükk, Hollóstető Fotó: Hodobay Mária |