MIGE
2025. február 08.
Aranka

Kerek ráspolygomba - Basidioradulum radula

Ehető gombaEz a gomba NEM EHETŐ.


Syn.: Hyphoderma radula, Radulum orbiculare, kerek ráspoly-vargomba

 

Termőtest: egyéves, kizárólag generatív hifákból áll (monomitikus). Elterülő, szélesen az aljzathoz tapadó (reszupinátus), korongalakú kis telepként indul, melyek idővel összenőnek és kiterjedt telepeket alkotnak. A szélük fehéren bolyhos.

 

Termőrétegtartó (tráma): kezdetben sima, korán többé-kevésbé lapos tüskékből állóvá (raduloid) válik, függőleges aljzaton gyakran tüskés-pórusos (irpikoid). Fiatalon fehér, majd világos krémszínű, okkersárga vagy világosbarna színű. A termőréteg a lapos tüskék végén található, nagyon vékony, bőrszerű, hófehér, széle fehér, (kellő nagyítás alatt) finoman szöszös.

 

Spórák: többé-kevésbé kolbász alakúak, 9–11 × 3–3,5 µm méretűek, simák, vékony falúak, inamiloidok (Melzer-reagens hatására a spórafal nem színeződik ibolyásra, kékesre vagy feketésre). Spórapor fehér.

 

Előfordulás: egész évben, lomberdőkben, számos gazdanövényen, különösen berkenyén, nyíren és vadcseresznyén, de tölgyön, bükkön és mogyorón is, többnyire elhalt, de még a fához illeszkedő, kéreggel borított ágakon, olykor csupasz, kéreg nélküli ágakon, vagy a gazdanövények vékony törzsén is, ritkábban tűlevelűeken is előfordul. Fán élő szaprotróf, fehérkorhasztó. Magyarországon Bánhegyi és mtsai szerint (1953) ritka faj (szerkesztői megjegyzés: Fődi Attila Székesfehérvár környékén gyakorinak találta {személyes közlés}. A gomba vélhetően jelentősen aluldokumentált hazánkban). Hagara (2014) szerint "(Szlovákiában)… sík- es hegyvidéki területeken egyaránt előfordul, az előhegységekben nagyon gyakori". További felhasznált forrásaink szerint is gyakori faj az európai mérsékelt övben.

 

Étkezései érték: nem ehető, jellegzetes íze, illata nincs.

 

Hasonló fajok: számos korticioid faj nézhet ki többé-kevésbé hasonlóan, például a barnás fogasvargomba (Radulomyces molaris), vagy a változékony kéreggomba (Schizopora paradoxa).

 

FORRÁS:

Bánhegyi, J., Bohus, G., Kalmár, Z. és Ubrizsy, G. (1953): Magyarország nagygombái, Akadémiai Kiadó, Bp., p. 189.

Hagara, L. (2014): Ottova Encyklopédia Húb [(Az) Ottó (Kiadó) gomba enciklopédiája]. Ottovo nakladatelství s.r.o., Praha, p. 235.

Læssøe, T., Petersen, J.H. (2019): Fungi of Temperate Europe vol. 2. Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 1047.

Larsson, K-H., Ryvarden, L. (2021): Corticioid fungi of Europe vol. 1. Fungiflora AS, Oslo, pp. 108–109.

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzéke (2017.04.26).

 

A leírást a források felhasználásával Fődi Attila készítette (2025. 01. 26.).

A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2025. 01. 27.).


2016.03.13 Bakony, Királyszállás
Fotó: Fődi Attila
 
2008.02.04 Miskolc-Tapolca
Fotó: Hodobay Mária
 
2008.02.04 Miskolc-Tapolca
Fotó: Hodobay Mária
 
2008.02.04 Miskolc-Tapolca
Fotó: Hodobay Mária
 

Vissza a fajlistához