Ez a gomba ehető.
Syn.: Lactarius volemus, kenyér tejelőgomba
Kalap: 50-95 mm átmérőjű; fiatalon kissé domború, széle aláhajló, később ellaposodó, középen bemélyedő; felszíne száraz, széle felé koncentrikusan ráncos, matt, bársonyos, hamvas; színe barna, narancsbarna, sötétbarna, közepe sötétebb barna vagy vörösesbarna; széle többnyire halványabb, sárgásbarnább.
Lemezek: tönkhöz nőttek vagy lefutók, krémszínűek, nyomáshelyeken megbarnulnak, különböző hosszúságúak, élük sima és egyszínű.
Tönk: 35-85 x 17-33 mm, hengeres vagy lefelé enyhén elvékonyodó; felülete száraz, bársonyos, matt, néha deres, sárgás krémszínű, halvány narancsbarnás, sárgásbarna, a csúcsa felé halványabb és sárgásabb, bázisa felé narancsosabb színű.
Tejnedv: nagyon bőséges, ragadós, fehér és kissé vízszerű, leválasztva nem változik a színe, a lemezeken nagyon lassan barnává vagy szürkésbarnává válik; enyhe ízű.
Hús: nagyon kemény, a kalapban vastag, halványsárga vagy fehér, vágás után gyorsan okker-barnára színeződik, szürkés árnyalattal; enyhe ízű, kellemes illatú vagy halszagú.
Kémiai reakció: 10%-os KOH-ra szinte azonnal sárgásra változik, FeSO4-al rögtön vagy körülbelül 10 másodperc elteltével szürkészöldre színeződik.
Mikroszkópos jellemzők: spóra 7,7-11,3 x 7,1-10,3(-10,6) µm, gömbölyű, gömbölyded, amiloid, hálózatos ornamentációval, néha elszigetelt dudorokkal; bazídium 55-75 x 10-14 µm, bunkós vagy orsó alakú, 4-spórás.
Előfordulás: idősebb lomb- és fenyőerdőben egyaránt, gyakran bükk (Fagus), tölgy (Quercus) és fenyő (Picea) alatt változatos talajtípusokon, leginkább júliustól októberig.
Étkezési érték: ehető. (!!!)
Hasonló fajok: az élénkszínű kenyérgomba* (Lactifluus oedematopus) kalapbőrében lévő szőrök rövidek (legfeljebb 60 µm), a többi halszagú tejű Lactifluus faj esetében 85-125 µm hosszúságúak, a félbarna kenyérgomba* (Lactifluus subvolemus) halványabb sárgás színű.
Megjegyzés: megfelelő módon elkészítve, vékony szeletekre vágva, majd forró olajban kisütve, kiváló ízű gomba. Kissé kellemetlen halszaga sütés hatására eltűnik. A kenyérgomba ritkán kukacosodik.
Forrás:
Van de Putte, K; Nuytinck, J; De Crop, E; Verbeken, A. (2015): Lactifluus volemus in Europe: Three species in one – Revealed by a multilocus genealogical approach, Bayesian species delimitation and morphology. Fungal Biology. 120(1):1-25
Petersen, J. (2019): Fungi of Temperate Europe, vol. 1., Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 416.
Gerhardt E., Vasas G., Locsmándi Cs. (2017): Gombászok kézikönyve, Cser Kiadó
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Index Fungorum
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.02.08).
2017.07.18 Bükk, Csanyik Fotó: Szűcs Béla | 2017.07.18 Bükk, Csanyik Fotó: Szűcs Béla | 2014.08.29 Bükk, Csanyik Fotó: Szűcs Béla |
2013.07.12 Kelemér Fotó: Szilvásy Edit | 2012.07.08 Sepsiszentgyörgy, Erdély Fotó: Bodnár Péter, levelezőnk | 2011.07.10 Cserehát, Ragály Fotó: Szilvásy Edit |
2010.07.30 Bükk Fotó: Magyar Józsefné | 2010.07.27 Bükk, Csanyik Fotó: Hegedös Ferencné | 2010.07.22 Bükk, Csanyik Fotó: Hegedüs Ferencné |
2009.07.20 Cserehát, Zubogy Fotó: Hodobay Mária | 2009.07.20 Cserehát, Zubogy Fotó: Hodobay Mária | 2009.07.19 Zemplén, Kishuta Fotó: Szűcs Béla |
2008.07.05 Bózsva Fotó: Hodobay Mária | 2006.07.06 Martonyi Fotó: Szűcs Béla |