Márió, Sára
Aranysárga terülőgomba* - Auriporia aurulenta
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Termőtest: egyéves, 15-25 cm hosszú, 5-10 mm vastag, szélesen elterülő, a szubsztrátumtól nehezen elválasztható; viaszos, zsíros, szinte síkos; illata friss állapotában mandulára emlékeztető vagy kellemes gyümölcsszagú. Steril, növekedésben levő széle egyszínű, sárga vagy narancssárga, a termőrétegtől világosabb; puha, vékony, finoman szöszös. A szubikulum (a közvetlenül a termőtest alatt, a szubsztrátum anyagában található micéliumszövedék) 1 mm vékony, puha, kocsonyás, sárgás, narancssárga, szárazon barnássárga, sötét gyantás sávokkal, a szubsztrátum közelében feketés; az egész szövedéke puha és könnyen vágható, összenyomható.
Termőréteg: sárga, narancssárga, 5-10 mm vastag, a himénium és a szubhiménium kiszáradáskor sötétednek és külön réteget képeznek.
Pórusok: kerek vagy szögletes formájúak, 2-3 db/mm, vékony válaszfalakkal; egyszínűek, aranysárgák, narancsszínűek, idősebb termőtesteknél narancsvörösek, kiszáradva barnássárgák, KOH-val és NH3-al vörösre vagy ibolyásra színeződnek.
Spórák: 4,5-6 x 2-3 µm, elliptikusak, átlátszóak, simák, vékony falúak, inamiloidok.
Egyéb mikrokarakterek: cisztídiumok hoszzúkásak, vastag falúak, kristályokkal a csúcsaikon. Bazídiumok: 20-26 x 7-8 µm, bunkósak, átlátszóak, cseppesek, négyspórások, csattal az aljukon. Hifarendszer monomitikus, a generatív hifák hialinok.
Előfordulás: egész évben, kidőlt fenyőkön (jegenye-, luc-, duglász- és tűnyalábos fenyőkön egyaránt) nagyon ritkán lombos fákon, Közép- és Dél-Európa hegyvidékein élő, barnakorhadást okozó, Magyarországon nagyon ritka gombafaj.
Étkezési érték: nem ehető, étkezésre alkalmatlan gombafaj.
Hasonló fajok: a fényes kéreggomba (Hapalopilus aurantiacus) KOH-val vérvörösre színeződik, fehérkorhadást okozó, Magyarországon ritka faj; az Aurantiporus priscus rózsás árnyalatú, ugyancsak fehérkorhadást okozó faj, hazánkban még nem találták.
Megjegyzés: a tárgyalt faj korábbi, bizonyított magyarországi előfordulására utaló nyomot nem találtunk a szakirodalomban, azonban Bánhegyi és mtsai (1953) a fentebb említett fényes kéreggomba (Hapalopilus aurantiacus, akkori nevén Poria aurantiaca) leírásánál megemlítik a Poria aurea Peck fajt, mint ahhoz hasonlót, magyar név nélkül. Mivel a Poria aurea Peck (jelenleg érvényes nevén Auriporia aurea (Peck) Ryvarden) jelen értelmezés szerint egy észak-amerikai, Európában nem élő faj, és mivel a rövid leírás („nagytermetű, élénk narancssárga színű, frissen kajszi illatú és [a fenyőkön kívül] erdei lombos fák tövén is teremhet“) egyezik a tárgyalt faj tulajdonságaival, feltételezhető, hogy a szerzők az akkor még érvényesen le nem írt Auriporia aurulenta-t találták meg.
FORRÁS:
- Bánhegyi, J., Bohus G., Kalmár Z. és Ubrizsy G. (1953): Magyarország nagygombái, Akadémiai Kiadó, Bp., p. 249.
- Laessoe, Th. és Petersen, J. (2019): Fungi of Temperate Europe, vol. 2., Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 934.
- Bernicchia, A. és Gorjón, S. P. (2020): Polypores of the Mediterranean Region, Romar, p. 156-158.
- Ryvarden, L., Melo, I. és Niemelä, T. (2022): Poroid fungi of Europe, 3rd edition, Synopsis Fungorum 37, Fungiflora, p. 112.
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
A leírást a források felhasználásával, valamint Dr. Papp Viktor és ifj. Kaposvári László segítségével Wabrosch Márk levelezőnk készítette (2024. 12. 04.).
A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2024. 12. 07.).
 Fotó: Vajda László levelezőnk |  Fotó: Vajda László levelezőnk |  2023.06.28 Budakeszi Fotó: Molnár Renátó levelezőnk |
 2023.06.28 Budakeszi Fotó: Molnár Renátó levelezőnk |  2023.06.28 Budakeszi Fotó: Molnár Renátó levelezőnk |