Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 40-90(-140) mm; kezdetben félgömb, domború, majd kilapul, kissé benyomottá válik, púpja nincs. Bőre sugarasan, benőtten szálas, apró pikkelyekkel borított, gyakran fényes; kezdetben halványszürke, olívbarna, füstszínű, márványozott, sérülés hatására izabella színűre változik; idősödve durva, körkörösen elhelyezkedő pikkelyekre hasad fel, néha sötétebb foltokkal, szálakkal, de általában nincs nagy különbség a pikkelyek és a kalapbőr színe között.
Lemezek: csipkés szélűek, meglehetősen szélesek, fehérek, szalmasárgák, fiatalon néha zöldes árnyalattal, sérülés hatására barnulnak.
Tönk: 40-90 x 15-25(-30) mm, hengeres vagy kissé bunkós, bázisánál többnyire kissé kiszélesedő, fehéres, halványsárga vagy halványszürkés, fiatalon gyakran számos ragadós cseppel a felső részén, krémszínű vagy olívbarnás pelyhekkel, később sötétebb szürke szálakkal a teljes tönkön.
Hús: fehér, tömör, szaga enyhe vagy avas lisztszagú, néha édes-fűszeres beütéssel, avas lisztízű.
Spóra: ellipszoid, mérete 7,6-8,5 x 5,8-6,2 μm.
Előfordulás: lombos fák; bükk (Fagus), tölgy (Quercus), gesztenye (Castanea), néha fenyő (Picea) alatt, szeptembertől októberig. Veszélyeztetett (VL3).
Étkezési érték: nem ehető.
Hasonló fajok: párducpereszke (T. pardinum), pikkelyestönkű pereszke (T. bresadolanum).
Forrás: Christensen M., Heilmann-Clausen J. (2013): The genus Tricholoma. Fungi of Northern Europe, Vol 4, 228pp, Svampetryk
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzéke (2017.04.26)
Funga Hungarica
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2021.02.20).
2020.10.18 Rudabányácska Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint | 2020.07.31 Újhuta Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint |