Ágnes
Szürkészöld őzlábgomba* - Lepiota griseovirens
EZ A GOMBA MÉRGEZŐ!
Kalap: 1,5–3,5 cm széles, fiatalon kúpos, majd kiterül, domború vagy többé-kevésbé lapos lesz, de közepén mindig marad egy kis púp. Színe feketészöld, sötétzöld, olívzöld, gyakran kékes beütéssel; széle gyakran fehéres. A kalapbőr a növekedés során körkörösen apró pikkelyekre szakadozik fel, ami látni engedi a fehéres húst, de a kalap közepén gyakorlatilag mindig sértetlen marad. Olykor narancsbarnás elszíneződés figyelhető meg rajta.
Lemezek: közepesen sűrűn, szabadon állók; fiatalon fehéresek, krémszínűek vagy szürkések, idősen olykor enyhe narancsbarnásan elszíneződnek.
Tönk: 2–5(6) cm magas, 0,2–0,5 cm átmérőjű, hengeres, bázisa enyhén bunkós. Krémszínű vagy halvány barna alapon selymesen fehér színű, egyértelmű gallérzóna nélkül. Felső része fehéres, alsó részén kalapszínű, szálas pikkelyekkel sűrűn díszített. Időnként narancsbarnásan elszíneződhet.
Hús: vékony, puha, a kalapban fehér vagy halvány krémszínű, a tönkben gyakran barnás. Enyhén gyümölcsös, esetleg kellemetlen illatú; enyhe, de kellemetlen ízű.
Spórák: hengeresek vagy hosszúkásak, oldalt álló sarkantyúval, sima felületűek, 6–10 × 3,5–4(4,5) μm méretűek, dextrinoidok (Melzer-reagens hatására a spóra fala vagy mintázata borvörösre színeződik), színtelenek. Spórapor fehér.
Előfordulás: nyár végi, őszi faj, augusztustól október-novemberig terem, tápanyagban gazdag, gyakran homokos talajon, lomb- és fenyőerdőkben, bozótos helyeken. Talajlakó szaprotróf faj. Magyarországon vélhetően gyakoribb, mint ahogy leleteinek száma mutatja.
Étkezési érték: nem ehető. Több szerző, pl. Eyssartier és Roux mérgezőnek tartják (megjegyzés: biztonságból ez utóbbi besorolást alkalmazzuk – szerk.).
Hasonló fajok: más, kistermetű őzlábgomba fajokkal téveszthető össze, különösen a Stenosporae szekció egyéb fajaival. A kékeszöld őzlábgomba (Lepiota grangei) hasonló élőhelyen él, együtt is előfordulhatnak; alapszínében több a narancsos és barnás árnyalat, a tönk alsó részén kevés a sötét színű pikkely, valamint a spóramérete nagyobb; gesztenye-őzlábgomba.
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26). A magyar fajnév Szűcs Béla javaslata.
FORRÁS:
Eyssartier, G., Roux, P. (2024): Le Guide des champignons: France et Europe. 5e édition. Éditions Belin, Paris, p. 340.
Hagara, L. (2014): Ottova Encyklopédia Húb [(Az) Ottó (Kiadó) gomba enciklopédiája]. Ottovo nakladatelství s.r.o., Praha, pp. 906.
Knudsen, H., Vesterholt, J. (2008) (eds.) Funga Nordica: Agaricoid, boletoid and cyphelloid genera. Nordsvamp, Copenhagen, p. 541.
Læssøe, T., Petersen, J.H. (2019): Fungi of Temperate Europe vol. 1. Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 333.
Noordeloos, M.E., Kuyper, Th.W., Vellinga, E.C. (2001): Flora agaricina neerlandica vol. 5. A.A. Balkema Publishers, Lisse / Abingdon / Exton (PA) / Tokyo, p. 135.
A leírást a források felhasználásával Fődi Attila és Vajda László készítették, Radnóti Ágnes ellenőrizte (2025. 06. 05.).
A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2025. 06. 10.).
A honlapon levő valamennyi tartalom (különös tekintettel fotókra, fajleírásokra és cikkekre) közvetlenül a honlapról történő bármilyen célú tovább hasznosítását (másolás, más felületen való megjelenítés, mesterséges intelligenciával kapcsolatos használat, stb.) megtiltjuk!
Ilyen igény esetén csak a szerzői joggal rendelkező tulajdonosok az illetékesek!
 Fotó: Szabó Ernő levelezőnk |  Fotó: Szabó Ernő levelezőnk |