Nagybocskorú selyemgomba - Amanita magnivolvata

Ez a gomba NEM EHETŐ.

Syn.: nagybocskorú galóca

Kalap: 4-12 (20) cm átmérőjű, barna, bőrbarna, szürkésbarna, többé-kevésbé olívbarna, a kalap szélétől befelé 1/3 részig erősen bordás, száraz, fényes, higrofán, burokmaradvány nincs, sima, fiatalon tojás alakú, később kiterül.

Lemezek: fehértől krémsárgáig, szabadon állók, sűrűk, a lemezélek sötétebbek.

Tönk: fehér alapon finom barna kígyóbőrszerű mintázattal, felfelé kúpos, öregen üreges, bocskora nagyon nagy, gallérja nincs.

Hús: fehér, a tönkben szürkés, szaga nem jellemző, íze enyhe.

Spóra: 9-17,7 x 7,2-15,6 µm. Spórapora fehér.

Előfordulás: mikorrhizás, nyár elejétől késő őszig, vegyes-, többnyire lombos erdőkben, erdőszélen nő. Magyarországon veszélyeztetett (VL3) faj.

Étkezési érték: nyersen mérgező, a Funga Hungarica nem ehetőnek jelöli.

Forrás: https://www.123pilze.de/DreamHC/Download/GrossscheidigerStreifling.htm

              MycoBank

              Funga Hungarica

              Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)

A leírást a források alapján Szűcs Béla készítette (2019.01.23).

Kocsánytalan tölgyes talaján 2018.06.30 Kárász - Magyaregregy Fotó: Boros Lajos levelezőnk

Kocsánytalan tölgyes talaján 2018.06.30 Kárász - Magyaregregy Fotó: Boros Lajos levelezőnk

Kocsánytalan tölgyes talaján 2018.06.30 Kárász - Magyaregregy Fotó: Boros Lajos levelezőnk

Vissza a fajlistához