Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 5-15 (20) cm széles, eleinte domború, majd kiterül és közepe nyomottá válik, később tölcséresedik; fiatalon ibolyásszürke, kékesszürke, kissé ezüstösen deres, majd sötét húsbarna lesz, végül okkeres húsrózsaszínűre kifakuló, felülete gyakran szabálytalanul foltos, ritkán egységes színezetű, felülete nedvesen nyálkás, fényes.
Lemezek: sűrűn állók, halvány krémszínűek, majd halvány krémokkeresek.
Tönk: 4-10 cm; lefelé vastagodik vagy hasas, gyakran ráncos, nedvesen ragadós-nyálkás; színe többnyire világosabb a kalapnál.
Hús: fehér, csípős, szaga enyhe, kellemesen fűszeres, gyümölcsös; a tejnedv íze enyhe, majd lassan nagyon csípőssé válik, színe fehéres, levegőn állva nagyon lassan sárgászöld lesz, a lemezeken vagy a húson megszáradva zöldesszürke színűvé válik; KOH-ra sárga.
Spóra: tüskés-tarajos, részben hálózatos, szélesen elliptikus, 7,5-9 (10,5) x 6-7,5 (8,5) μm. Spórapora sárgás krémszínű, amiloid.
Előfordulás: VIII-X; gyakran kis csoportokban, lomb- és fenyőerdőben, nedves, savanyú, mohás talajokon, különösen luc és nyír alatt nő, észak-európai elterjedésű. Magyarországon nagyon ritka gombafaj.
Étkezési érték: nem ehető, ritka faj, ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!
Hasonló fajok: ibolyásodó tejelőgomba.
Forrás: Ewald Gerhardt - Vasas Gizella - Locsmándi Csaba: Gombászok kézikönyve (2017)
Collins: Fungi Guide
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Funga Hungarica
A leírást a források alapján Szűcs Béla jegyezte (2018.02.18).
2018.09.30 Bajorország Fotó: Burgolits Gábor, határozás: Szilvásy Edit | 2018.09.30 Bajorország Fotó: Burgolits Gábor, határozás: Szilvásy Edit |