Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 5-12 (15) cm széles, bíborfeketés, borvörösesbarna, ibolyás-húsbarna, helyenként halványabban foltos, olívokkeresre kifakulhat; felülete nyálkás, fénylő, széle nem bordás.
Lemezek: krémsárgásak, rozsdafoltosak.
Tönk: lefelé gyakran megvastagodik vagy kissé bunkós, sohasem fehér, különösen az alsó részén okkersárgán foltos, rozsdasárgán szemcsézett.
Hús: piszkosfehéres, kissé barnuló, fiatalon nagyon kemény; különösen lemezei kissé csípős ízűek.
Spóra: felülete finoman szemcsés, hálózatos, elliptikus, 8-11 x 6,5-9,5 μm méretű.
Előfordulás: VII-X; lomb- és fenyőerdőben, különösen bükk, luc- és kéttűs fenyő alatt; nálunk ritka.
Étkezési érték: Kissé csípős íze miatt étkezésre alkalmatlan, kímélendő faj.
Hasonló fajok: a mézszínű galambgomba (Russula melliolens) sárgán foltos, kalapja vöröses, rózsásnarancs, száradás során mézszagú lesz, enyhe ízű, nálunk nem ritka, ehető faj; sárgásbarna galambgomba (Russula mustelina).
Forrás: Ewald Gerhardt – Gombászok kézikönyve
A leírást a forrás alapján Szűcs Béla jegyezte (2014.12.07.).
2014.10.04 Miskolc, Pannon-tenger Múzeum Fotó: Szűcs Béla, határozás: Bathó Attila | 2014.10.04 Miskolc, Pannon-tenger Múzeum Fotó: Szűcs Béla, határozás: Bathó Attila |