EZ A GOMBA MÉRGEZŐ!
Syn.: Inocybe agardhii
Kalap: 2–8 cm széles, kezdetben domború, majd szinte teljesen kiterül. Közepe többnyire egyáltalán nem púpos. A kalapbőr szálas-nemezes, finoman pikkelyes. Kezdetben sárgásokker színű, idősen okkerbarnás. Pereme sokáig aláhajló, gyakran fehéres gyapjas-szálas vélummaradványokkal mintázott, de idősebb termőtestek esetén lehet sima is.
Lemezek: a tönköt épp csak érintik, viszonylag ritkán állók, nem túl szélesek. Kezdetben halvány krém-okker színűek, majd dohánybarnák. A lemezek éle szabályos, ép és fehéres. A lemezeket fiatalon fehéres színű, pókhálószerű részleges burok (vélum) borítja.
Tönk: 2–6 cm magas, 0,3–1,2 cm átmérőjű, hengeres (ritkán a tönk alsó része enyhén duzzadt is lehet), tömött, idővel üregesedő. A kalapbőrrel szinte megegyező színű, esetleg kissé világosabb. Felülete a gyapjas gallérzóna (vélumzóna) alatt szálas-pelyhes. A tönkbázis nem gumós.
Hús: vékony, halvány okkeres színű. Illata kellemetlen, száraz növények földes szagára emlékeztető.
Spórák: elliptikusak vagy bab alakúak, sima felületűek, 8–11 × 5–6,5 μm méretűek, csírapórus nélküliek. A lemezek cisztídiumai 15–30(40) × 10–18(28) μm méretűek, bunkó alakúak, vékony falúak, kristályok nélkül. Spórapor dohánybarna.
Előfordulás: nyári–őszi faj, többnyire júniustól októberig, meszes, homokos talajon nő. Valószínűleg obligát fűzmikorrhizás; hazai gyakorisága nem ismert (de feltehetően a számára megfelelő élőhelyeken nem ritka).
Étkezési besorolás: enyhén mérgező faj, muszkarint tartalmaz.
Hasonló fajok: olajsárga susulyka (mely faj egyik változatának tartották sokáig); dűne-susulyka; tengerparti susulyka.
FORRÁS:
Ferrari, E. (2006): Fungi Non Delineati. vol. XXXIV–XXXVI. Alassio : Edizioni Candusso, pp. 31–32.
Knudsen, H., Vesterholt, J. (2008) (eds.) Funga Nordica: Agaricoid, boletoid and cyphelloid genera. Nordsvamp, Copenhagen, p. 871.
Læssøe, T., Petersen, J.H. (2019): Fungi of Temperate Europe vol. 1. Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 678.
Matheny, P.B., Hobbs, A.M., Esteve-Raventós, F. (2019): Genera of Inocybaceae: New skin for the old ceremony. Mycologia, 2020; 112(1):83–120. [a cikk online hamarabb jelent meg, mint nyomtatásban, ezért az eltérő dátumok]
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzéke (2017.04.26).
A leírást a források felhasználásával Fődi Attila készítette és Ölvedi István ellenőrizte (2025. 05. 22.).
A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2025. 05. 24.).
A honlapon levő valamennyi tartalom (különös tekintettel fotókra, fajleírásokra és cikkekre) közvetlenül a honlapról történő bármilyen célú tovább hasznosítását (másolás, más felületen való megjelenítés, mesterséges intelligenciával kapcsolatos használat, stb.) megtiltjuk!
Ilyen igény esetén csak a szerzői joggal rendelkező tulajdonosok az illetékesek!
Fotó: Fődi Attila | Fotó: Fődi Attila | Fotó: Fődi Attila |
Fotó: Fődi Attila | Fotó: Fődi Attila | Fotó: Fődi Attila |
Fotó: Fődi Attila | Fotó: Fődi Attila | Fotó: Fődi Attila |