Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: gyorsan kiterülő, közepén marad egy kis púp, ritkábban köldökösen bemélyedő. Fiatalon nedvesen élénk citromsárga, majd narancssárgás színe a szélétől kiindulva fakulni kezd. Az idősebb példányok fakó szürkéssárgák vagy szinte fehérek, kezdeti színűkre csak a kalap közepe emlékeztet. Nedves időben vastag nyálkaréteg borítja, egyébként csak tapadós, zsírfényű a kalapja. Széle középtájig, vagy még mélyebben bordás, amelyek mentén cakkosan berepedező vagy hullámos.
Lemezek: szélesek, ritkán állók, váltakozó hosszúságúak, az idősebb példányokon erősen a tönkhöz nőnek, kissé lefutóak. Fehéressárgák, narancsos árnyalat nélkül. Élük mindig világosabb, szinte fehér.
Tönk: nyúlánk, laposodó, fiatalon, a lemezekhez közel vörösessárga árnyalattal, egyébként sárgás, zöldessárgás. Későn csövesedik. Felszíne mindig nyálkás, még szárazabb időben is, de legalábbis tapadós.
Hús: vizenyős, vékony, kalapjával egyszínű, illata és íze jellegtelen.
Előfordulás: savanyú talajú hegyvidéki rétek, legelők mindig nyirkos foltjain él, gyakran a mohapárnában. Nyár végi, őszi gomba, amelyet kedvező időjárás esetén november végéig is találhatunk, rendszerint többedmagával.
Étkezési érték: nem ehető.
Forrás: Dr. Rimóczi Imre - Rétek, legelők és pázsitok gombái
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
![]() Fotó: Szűcs Béla | ![]() Fotó: Szűcs Béla | ![]() Fotó: Szűcs Béla |