Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Csillagpapucsú kígyógomba (?)
Kalap: fiatalon domború vagy kúpos, 3-15 mm átmérőjű. Felületét kezdetben sűrű szürkésfehér bevonat (por) borítja, de ez hamar eltűnik, és simává, csupasszá válik. A kalap vékony húsú, barázdált felületű. Színe változó, fakó vörösbarna, széle felé tompa szürkésbarna.
Lemezek: a tönköt érintik, keskenyek, a tönk felé szélesednek, enyhén fogazottak, piszkos vöröses-szürkés színűek, élük sötét vörösesbarna.
Tönk: 2-6 cm hosszú 1-1,5 mm széles, törékeny. A tönk alját fehér szőr borítja, míg a fennmaradó rész szürke porral fedett. Ez hamarosan leválik, ekkor a tönk csupasz lesz, és többé-kevésbé olyan színű, mint a kalap.
Hús: A kalap húsa vékony, de nem túl törékeny, halvány vöröses színű, sérülésre vöröses tejnedvet választ ki. A gomba szaga jellegtelen, íze enyhe.
Előfordulás: korhadékbontó gomba, tűlevelű erdők avarjában, moháiban növekszik. Hazánkban ritka gombafaj.
Étkezési érték: Nem ehető gomba.
Megjegyzés: A gomba vörös tejnedve miatt egyike a könnyen felismerhető kígyógombáknak. Jellegzetessége, hogy a tönkje sokkal hosszabb, mint a kalap átmérője. Hasonlít hozzá a Mycena haematopus (vérző kígyógomba), de az lombos erdőkben, fakorhadékon nő.
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Mycena sanguinolenta
Funga Hungarica
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
A leírást a forrás alapján Szilvásy Edit készítette (2014.10.03.).
2014.08.01 Zempléni-hg., Károlyfalva Fotó: Szűcs Béla, határozás: Lukács Zoltán |