Ambrus
Fehér tarlógomba - Leucoagaricus leucothites
Ez a gomba ehető.
Syn.: Leucoagaricus carneifolus, Leucoagaricus holosericeus; Leucoagaricus naucinus, Leucoagaricus pudicus, tarló-őzlábgomba, selymes tarlógomba, rózsáslemezű tarlógomba
Kalap: 5-10 (15) cm átmérőjű, kezdetben selymes, nemezes közepű, félgömbölyű, a hófehér csiperkékre emlékeztet. Gyorsan kiterül, ekkor már teljesen sima, legfeljebb közepe szürkés, vagy enyhén krémszínű. Erős napon vagy gyors időjárás változás során pikkelyesen, táblásan felrepedezhet.
Lemezek: sűrű, hófehér lemezeikkel különböznek a csiperkéktől, mert még az öreg példányok lemezei sem sötétülnek, mint a csiperkéké, legfeljebb halvány krémszínűek vagy szürkés fakórózsaszínűek lesznek.
Tönk: 5-12 cm hosszú, 0,6-1,5 cm vastag, fehér, lefelé vastagszik, alja szinte gumós lehet, belül üreges. Vékony gallérja könnyen letörik, múlékony.
Hús: hófehér, színét nem változtatja, kellemes enyhe illata van, fiatalon ízletes, ehető.
Étkezési érték: ehető. (!!!)
Előfordulás: májustól novemberig terem, réteken, legelőkön éppoly gyakori, mint a parkok, kertek művelt pázsitjában. Ősz végén a learatott gabonaföldeken is láthatjuk.
Megjegyzés: minden gyűjtött példányt ellenőriztessük gombaszakértővel, mielőtt elkészítenénk, mert könnyen összetéveszthető a halálosan mérgező fehér galócával, különösen akkor, ha a galóca bocskora begyűjtéskor a talajban marad.
Forrás: Dr. Rimóczi Imre - Rétek, legelők és pázsitok gombái
Index Fungorum
Funga Hungarica
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Szerkesztői megjegyzés: A faj étkezési érték feltüntetése ellentmondásos: a források többsége ehetőnek hozza, míg a Funga Hungarica adatbázisában nem ehetőként szerepel.
Szűcs Béla 2016.11.15.
 Fotó: Szűcs Béla |  Fotó: Magyar Józsefné |  Fotó: Tölgyesi Tamás levelezőnk |
 Fotó: Kaposvári László |  Fotó: Kaposvári László |  Fotó: Hodobay Mária |
 Fotó: Hodobay Mária |  Fotó: Szűcs Béla |