Ede, Sándor
Pecsétviaszgomba - Ganoderma lucidum
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Lakkostapló
Termőtest: egyéves, fiatalon ceruzaszerű, csúcsa fehér, később kalaposodik. A kalap 5–15 cm széles, félkör vagy vese alakú. Fiatalon közepe vörösesbarnás, széle felé sárgás, növekedésben levő pereme fehér. Idősen egyszínű, vörösesbarna, lakkosan fénylő. Felülete egyenetlen, gyakran körkörösen barázdált. A kalapbőrt borító vékony (kb. 100 µm-es) kéreg nem gyantaszerű, de puha, körömmel benyomható, ugyanakkor láng hatására nem olvad meg.
Termőrétegtartó (tráma): pórusos. A csövek barnák, a hústól jól megkülönböztethetők, 0,5–2 cm hosszúak. A pórusok szabályosak (kerekek), aprók (4–5 pórus/mm), felszínük fehéres, később piszkosszürke színű.
Tönk: 5–12 cm hosszú, 0,5–3 cm átmérőjű, hengeres, többnyire oldalt álló, ritkán központi helyzetű, vörösesbarnás. Felülete egyenetlen, göcsörtös, lakkosan fénylő.
Hús: kezdetben puha, parafás, később szívós, kemény, fás állagú, alig észrevehetően zónázott. Kezdetben krémszínű, világosbarna, később sötétbarnás színű. Szagtalan, keserű ízű.
Mikroszkópos jellemzők: spórák elliptikusak, 8–11 × 6–8,5 µm méretűek, kettős falúak (a belső fal vastag, szemcsés és barna, a külső vékony, zsákszerű és színtelen), csírapórus nélküliek, inamiloidok. Spórapor rozsdabarna. Hifarendszere dimitikus (kétféle hifából, generatív és vázhifák áll).
Előfordulás: júniustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben, a fák tövében vagy tuskóin, egyesével vagy kisebb csoportokban nő. Kiszáradt termőtestei egész évben megtalálhatók. Fán élő szaprotróf, vagy nekrotróf parazita.
Étkezései érték: fás állaga miatt nem ehető.
Hasonló fajok: a sötét lakkostapló (Ganoderma carnosum) nagyon hasonló megjelenésű és méretű, de kalapja gyakran szabálytalan, tönkje rövid, kezdetleges, és a kalapbőrt borító fényes kéreg nem gyantaszerű. A kalapbőrére cseppentett KOH (kálilúg) a pecsétviaszgombával ellentétben nem képes lemarni a vastag kérgét. Tűlevelű erdőben, elsősorban jegenyefenyőn nő, Magyarországon ritka faj. A Ganoderma valesiacum kizárólag vörösfenyő még élő faanyagán nő, tönkje rövid, kezdetleges, a kalapbőrt fedő réteg nem gyantaszerű; tajgai-magashegyi faj, Magyarországon nem található. Az óriás lakkostapló többnyire egyéves, ritkán évelő, általában tönk nélkül nő és nagyobb termetű, a kalapbőrt borító fényes kéreg gyantaszerűen megolvad a gyufaláng hatására.
Megjegyzés: számos gyógyhatással (pl. rákellenes, májvédő, vérnyomás- és vércukorszint-csökkentő) bír, gyógyászati jelentősége miatt termesztik. Távol-keleti rokon fajait (Ganoderma lingzhi, G. sichuanense, G. sinense) a hagyományos kínai gyógyászat nagy becsben tartja, és a klinikai terápiában is használják.
FORRÁS:
Bernicchia, A., Gorjón, S.P. (2020): Polypores of the Mediterranian Region. Romar SRL, Segrate, pp. 321–322.
Fődi, A. (2022): Gyógyhatású gombák. Második, javított, bővített kiadás, Grimmia Stúdió, Bp., p. 80-82.
Gerhardt, E., Locsmándi Cs., Vasas G. (2023): Gombászok kézikönyve. Bőv., átdolg. kiad. Cser Kiadó, Budapest, p. 548.
Hagara, L. (2014): Ottova Encyklopédia Húb [(Az) Ottó (Kiadó) gomba enciklopédiája]. Ottovo nakladatelství s.r.o., Praha, p. 350.
Igmándy Z. (1991): A magyar erdők taplógombái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. pp. 55–56.
Læssøe, T., Petersen, J.H. (2019): Fungi of Temperate Europe vol. 2. Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 840.
Ryvarden, L., Melo, I. (2017): Poroid Fungi of Europe. 2nd. ed. Fungiflora AS, Oslo, p. 161-162.
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzéke (2017.04.26).
Az oldalon szerepelt leírás frissítését Fődi Attila készítette (2025. 01. 23.).
A Fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2025. 02. 09.).
 2020.07.26 Szelcepuszta Fotó: Szilvásy Edit |  Fotó: Horányiné Csiszár Gabriella |  Fotó: Mezey Károly levelezőnk |
 Fotó: Boros Lajos levelezőnk |  Fotó: Boros Lajos levelezőnk |  Fotó: Boros Lajos levelezőnk |
 2013.07.06 Bükk Fotó: Szűcs Béla |  Fotó: Kaposvári László |  Fotó: Szűcs Béla |
 Fotó: Szűcs Béla |  Fotó: Bodnár Péter, levelezőnk |  Fotó: Bodnár Péter, levelezőnk |
 Fotó: Magyar Józsefné |  Fotó: Hegedüs Ferencné |  Fotó: Magyar Józsefné |
 Fotó: Hodobay Mária |  Fotó: Hodobay Mária |  Fotó: Tóthné Palitz Noémi |
 Fotó: Szűcs Béla |  Fotó: Szűcs Béla |  Fotó: Szűcs Béla |