Vilma
Kúposkalapú pereszke - Tricholoma argyraceum
Ez a gomba ehető.
Kalap: 3–7 cm átmérőjű, fiatalon kúpos, domború, majd ellaposodik, de a közepén gyakran púpos marad. A kalapbőr fiatalon nemezes, majd szálasan pikkelyessé válik, olykor fehéres, krémszínű, gyakran világos vagy sötétebb szürkés, szürkésbarnás, idősen, állás során sárgul, különösen a peremén, ami felhajolhat, behasadozhat.
Lemezek: sűrűn állók, foggal a tönkhöz nőttek, fehéresek, idősödve sárgulók. Fiatalon a lemezeket pókhálószerű fátyol borítja, amely hamar eltűnik.
Tönk: 2,5–7,5 cm magas, 0,5–2 cm átmérőjű, hengeres. Felülete sima, fehéres vagy szürkésbarnás, a lemezeket fiatalon takaró, jól fejlett pókhálószerű részleges burok gyakran szürkés gallérzónát képez a tönk felső részén.
Hús: fehéres, halvány szürkésbarnás, kalapban és tönkben vékony. Jellegzetes, enyhén dohos lisztszagú és -ízű.
Spórák: elliptikusak vagy nyújtottan elliptikusak, sima felületűek, 3,5–7 × 2–3,5 μm méretűek. Spórapor fehér.
Előfordulás: késő tavasztól késő őszig termő faj, májustól novemberig terem, tápanyagban gazdag talajokon, bolygatott területeken, elsősorban nyárfák és kéttűs fenyők alatt. Külföldi szakirodalmi adatok alapján a faj néha nyír, hárs és luc alatt is előfordul. Gyakran tömegesen nő. Telepített kéttűs fenyveseinkben gyakran együtt terem a fenyőpereszkével.
Étkezési besorolása: ehető.
Hasonló fajok: a szürkés kalapbőrű sárguló fajok, mint a sárguló pereszke, ami Magyarországon főleg középhegységi lombos erdőkben nő, elsősorban tölgy, gyertyán és bükk, de olykor hárs, nyír vagy mogyoró alatt; a susulykaképű pereszke tölgyesekben, gyertyános tölgyesek nyírfával, hársfával kevert állományaiban nő; az öves pereszke elsősorban nedves erdők, ligeterdők, parkok bokrosabb részén, füzek alatt nő, de a jellegzetes övszerű gallérja miatt jól elkülöníthető; a feketepikkelyes pereszke meszes, agyagos talajon, elsősorban bükk, ritkábban tölgy alatt nő; valamint a fenyőpereszke, ami kéttűs fenyők alatt, gyakran tömegesen fordul elő; de igen hasonlóak az Atrosquamosa szekció egyéb fajai is, melyek mikorrhiza-partnerei eltérőek.
A leírást a források felhasználásával Fődi Attila levelezőnk készítette (2024. 11. 07.).
Az aláhúzással jelölt szövegrészek dr. Dima Bálint szóbeli közlései.
A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2024. 11. 07.)
FORRÁS:
Christensen, M., Heilmann-Clausen, J. (2014): The genus Tricholoma. Fungi of Northern Europe Vol. 4., Svampetryk, Copenhagen, pp. 152–155.
Gerhardt, E., Locsmándi Cs., Vasas G. (2023): Gombászok kézikönyve. Bőv., átdolg. kiad. Cser Kiadó, Budapest. p. 88.
Hagara, L. (2014):Ottova Encyklopédia Húb [(Az) Otto(Kiadó) gomba enciklopédiája]. Ottovo nakladatelství s.r.o., Praha, p. 726.
Kibby, G. (2017): The genus Tricholoma in Britain. [A Tricholoma nemzetség Britanniában]. 2. kiad. [szerzői kiadás], p. 10.
Knudsen, H., Vesterholt, J. (2008) (eds.) Funga Nordica: Agaricoid, boletoid and cyphelloid genera. Nordsvamp, Copenhagen, pp. 418–419.
 Fotó: dr. Dima Bálint |  Fotó: Fődi Attila levelezőnk |  Fotó: Fődi Attila levelezőnk |
 Fotó: Fődi Attila levelezőnk |  Fotó: Fődi Attila levelezőnk |  Fotó: Fődi Attila levelezőnk |
 Fotó: Koszka Attila |