Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Flammula dactylidicola
Termőteste inkább húsos; színe sárga, okkertől rozsdabarnáig, vélum nélkül.
Kalap: 15-60 mm, szálas-gyapjas.
Tönk: 20-50(-70) x 3-10(-15) mm, alja felé hagymás vagy orsó alakú, bázisa orsóstól gyökerezőig.
Íze: édestől enyhén keserűig.
Mikroszkopikus jellemzők: Spóra: (4,5-)5-6(-6,5) x 3,5-4,5 (-5) µm, szélesen ellipszoid, tojásdad, kivételesen mandula vagy gömbölyded alakú is lehet; felülete durván szemölcsöstől kissé ráncosig, enyhe köldökös benyomódással. Keilocisztidia alakja hengerestől szűk palack alakúig, tompa, bunkós fejecskében végződik. Pleurocysztidia hiányzik.
Előfordulás: füves helyeken, fűcsomókban, jellemzően csomós ebír (Dactylis glomerata) között. Réteken, legelőkön, utak mentén, leginkább ősszel, ritkán tavasszal terem. Nagyon ritka faj. Magyarországról csak két bizonyított adata van ( a Gelej környéki példány a második).
Étkezési érték: nem ismert, feltehetően nem ehető.
Forrás:
Henning Knudsen, Jan Vesterholt (2017): Funga Nordica, Agaricoid, boletoid, clavarioid, cyphelloid and gastroid genera, Nordsvamp – Coppenhagen 2018
IndexFungorum
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
A fajleírást a források alapján Szűcs Béla készítette (2023.08.07).
![]() Fotó: Szűcs Béla, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint | ![]() Fotó: Szűcs Béla, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint | ![]() Fotó: Szűcs Béla, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint |