Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 40-100 mm, félgömb, majd alacsonyan domború alakúból lapos és széles púppal kiterülő, ezüstösen, selymesen fényes, finoman szálas, nedvesen néha tapadós-ragadós, enyhén higrofán, halvány barnásszürke, közepe később sárgább.
Lemezek: közepesen sűrűn állók, fiatalon fehéresek, krémszínűek, később meglehetősen élénk barnák.
Tönk: 40-90 x 10-20 mm, hengeres orsó alakú vagy gumós, tövénél legfeljebb 35 mm széles, alja lehet hegyesedő, fehér, a gallérzóna felett kissé lilás árnyalattal, fehér, selymes burokmaradvánnyal.
Hús: fehéres; illata nem jellegzetes vagy kissé gyümölcsös.
Mikroszkópos jellemzők: spóra 8,5-10,5 × 5,5-6,5 μm, elliptikus vagy mandula formájú, vastag falú, közepesen és sűrűn szemölcsös; bazídium 30-35 × 9-10 μm, bunkós.
Előfordulás: lombhullató erdőkben, leginkább bükk (Fagus), de tölgy (Quercus) és gyertyán (Carpinus) alatt is, csupasz talajon vagy avarban, gyakran meszes talajon, augusztustól novemberig; veszélyeztetett (VL3) faj.
Étkezési érték: nem ehető.
Hasonló fajok: lilásfehér pókhálósgomba (C. alboviolaceus) főként nyír (Betula), de hárs (Tilia) és tölgy (Quercus) alatt is nő és legalább a fiatal termőtest kékes színű; a C. aprinus húsa sötétebb, a C. urbicus spórája keskenyebb.
Forrás:
Knudsen, H.; Vesterholt, J. (eds.) (2012): Funga Nordica. Agaricoid, boletoid, clavarioid, cyphelloid and gastroid genera. Nordsvamp, Copenhagen, p. 868.
Kaya, A. (2009): Macrofungi of Huzurlu high plateau (Gaziantep-Turkey), Doga, Turkish Journal of Botany 33(6):429-437.
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Index Fungorum
Funga Hungarica
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.02.04).
2020.10.17 Károlyfalva Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint |