Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Clitopilus caelatus
Kalap: fiatalon domború, majd gyorsan kiterül. Közepe köldökös, vagy még jobban bemélyed, tölcséresedik. Felszíne finoman pikkelykés vagy lisztszerűen szemcsés. Az idősebb példányoké gyakran körkörösen felszakadozik. Széle sokáig aláhajló, az idősebbeké hullámosan felpenderedik. Színe barnásszürke.
Lemezek: szélesek, a tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók.
Tönk: lágy, görbülő. Felszíne fénytelen, teljes hosszában vagy csak a felső részén finom szemcsékkel, szálakkal. Legalja fehéren filces.
Hús: fehéres, a kalapbőr alatt barnás, gyengén lisztillatú, kesernyés.
Spóra: ellipszoid, (5,5-) 6-9 x (3-) 3,5-4 (-4,5) µm. A cisztidium KOH-ra sárga reakciót ad.
Előfordulás: talajlakó szaprotróf; gyepes, mohos, nyílt területeken él az erdőn kívül vagy nagy tisztások közepén. Homoki gyepekben is előfordul. A felszín alatt korhadó fahulladékokon, sőt régi tűznyomok helyén is megjelenik. Kedveli a meleg, tápanyagban szegény talajokat. Augusztustól novemberig terem. Fokozottan veszélyeztetett (VL2) faj.
Étkezési érték: nem ehető.
Forrás: Dr. Rimóczi Imre (2005): Gombaválogató 7
Fungi of Temperate Europe 2020
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Funga Hungarica
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2021.02.03).
2020.12.25 Újhuta, Zempléni-hg. Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk | 2020.12.25 Újhuta, Zempléni-hg. Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk | 2020.12.25 Újhuta, Zempléni-hg. Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk |
2020.10.17 Károlyfalva, Zempléni-hg. Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk | 2020.07.18 Újhuta, Zempléni-hg. Fotó: Molnár Rudolf |