Ez a gomba ehető.
Kalap: 40-110 mm átmérőjű, kissé domború, középen bemélyedő, tölcséresedő, széle fiatalon aláhajló; felülete száraz, bársonyos, néha repedező; a fiatal példányok színe a halvány barnássárgától a sötét narancsos barnáig változik, a közepe felé sötétedő, a teljesen kifejlett példányok homokszínűek, halvány barnássárgák, narancssárga árnyalattal vagy anélkül, közepén gyakran enyhén sötétebb és barnásabb foltokkal vagy koncentrikus zónákkal; sérülés hatására barnul.
Lemezek: tönkhöz nőttek vagy lefutók, krémszínűek, nyomáshelyeken megbarnulnak, különböző hosszúságúak, élük sima és egyszínű.
Tönk: 35-75 x 10-25 mm, hengeres vagy lefelé enyhén elvékonyodó; felülete száraz, bársonyos, néha finoman deres; narancsbarna vagy kalapszéllel megegyező színű, csúcsa felé fokozatosan halványabbá, sárgásabbá válik, nyomásra megbarnul.
Tejnedv: nagyon bőséges, ragadós, fehér és kissé vízszerű, leválasztva nem változik a színe, a lemezeken nagyon lassan barnává vagy szürkésbarnává válik; enyhe ízű.
Hús: nagyon kemény, merev, fehéres, vágás után gyorsan okkerbarnára színeződik, szürkés árnyalattal; enyhe ízű; kellemes illatú vagy halszagú.
Kémiai reakció: 10%-os KOH-ra negatív, vagy szinte azonnal halvány sárgára vagy sárgás-narancsszínűre változik, FeSO4-al körülbelül 10 másodperc vagy néhány perc elteltével halvány szürkészöldre színeződik.
Mikroszkópos jellemzők: spóra (7,7-) 7,9-11,6 x (7,2-) 7,3-11,1 µm, gömbölyű, gömbölyded, amiloid, hálózatos ornamentációval, néha elszigetelt dudorokkal; bazídium 45-75 x 9-14 µm, bunkós vagy orsó alakú, 4-spórás.
Előfordulás: lomb- és fenyőerdőben egyaránt, főként bükk (Fagus) alatt változatos talajtípusokon, leginkább augusztustól októberig.
Étkezési érték: ehető. (!!!)
Hasonló fajok: a kenyérgomba (Lactifluus volemus) sötétebb, vörösesbarna színű; az élénkszínű kenyérgomba* (Lactifluus oedematopus) kalapbőrében lévő szőrök rövidebbek (60 µm alatti hosszúságúak).
Forrás:
Van de Putte, K; Nuytinck, J; De Crop, E; Verbeken, A. (2015): Lactifluus volemus in Europe: Three species in one – Revealed by a multilocus genealogical approach, Bayesian species delimitation and morphology. Fungal Biology. 120(1):1-25
Petersen, J. (2019): Fungi of Temperate Europe, vol. 1., Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 416.
Index Fungorum
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.02.08).
2020.07.25 Parádóhuta környéke Gyűjtő: Dima Bálint, Finy Péter, fotó: Dima Bálint |