MIGE
2024. november 04.
Károly

Pontozott szitagomba - Poronia punctata

Ehető gombaEz a gomba NEM EHETŐ.


 

Syn.: Pontozott maggomba

 

Termőtest: Kisebb termetű gombácskák, leggyakrabban lótrágyán. Első tekintetre az apró, fehér korongok tűnnek fel a trágya felületén. Közelebbről szemügyre véve apró fekete pontok láthatók rajta, ezek az oszciólumok (peritéciumainak nyílásai).

 

Sztrómája egészen fiatal korában egy 0,5 - 1 mm átmérőjű rózsaszín gömböcske, azután hamar csészeszerűvé nyílik, növekedés közben egyre inkább kiterül és (legelőször a korong közepén) megjelennek a fekete pontokként látszódó peritéciumok is. A színe eközben piszkos rózsaszínből egyre fehérebbé válik, állaga pedig egyre keményebb, szívós állagú, fehér lesz. Átmérője általában 3-6 (22) mm. A korong lehet szabályos vagy szabálytalan kör alakú, vagy ovális. Kettévágva láthatók a korong felszínére nyíló, fekete, palack alakú peritéciumok, melyek kezdetben a középpont körül koncentrálódnak, és egy bizonyos szélességű sávban még nem láthatók. Később aztán ez a steril sáv leszűkül, itt is megjelennek az oszciólumok, és a korong széle gyakran visszapöndörödik.

 

Tönkszerű része alig emeli ki a felszínről, a korong síkja leggyakrabban ráterül az aljzatra. A tönki rész külső felülete feketés színű, felületébe aljzatdarabok tapadnak. A tönkrész belseje a termőtestpárna többi részével egyezően fehéres színű, szívós állagú.

 

Aszkuszaiban 8 db 20,5 - 24,8 µm x 9,7 - 11,9 µm (átlag 22,6 x 10,8 µm) méretű elliptikus, sötét spóra termelődik, amelyeken hosszanti barázdák láthatók.

Spórapora fekete. A spórák tömege nem porszerű, hanem ragacsos állagú. Ez a spórákat körülvevő ragacsos burok valószínűleg a fűszálakon való könnyebb megtapadást szolgálja. Az állatok a fűre ragadt spórákat legelés közben megeszik, majd emésztőrendszerükben sértetlenül áthaladva a gombaspóra a táptalajául szolgáló trágyával együtt távozik. Valószínűleg ivartalanul is szaporodik. A fiatal példányok felülete lisztes-poros, amit a rokonsági körébe tartozó Xylaria fajoknál a konídiumok tömege okoz.

 

Előfordulás: lótrágyán egész évben megtalálható. Csak olyan területeken képes élni, ahol szabadtéri tartásban élnek az állatok (általában lovak), és a rendszeresen kijuttatott trágya bolygatás nélkül a helyszínen marad hónapokig, évekig. Ilyen terület egyre kevesebb van Európában. Feltételezhető, hogy hazánkban él egész Európa legjelentősebb állománya, azonban itt is erősen ritkul.

 

Forrás: Koszka Attila: A Poronia punctata hazai előfordulásáról, Mikológiai Közlemények, Clusiana 47(1): 15-19 (2008)

              Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)

 

A leírást a forrás alapján Szűcs Béla szerkesztette (2017.10.12).

 


2022.11.11 Jósvafő
Fotó: Szilvásy Edit
 
2022.11.11 Jósvafő
Fotó: Szilvásy Edit
 
2022.11.11 Jósvafő
Fotó: Szilvásy Edit
 
2022.11.11 Jósvafő
Fotó: Szilvásy Edit
 
2021.01.03 Szank
Fotó: Kovács Enikő Éva levelezőnk
 
2019.12.07 Bugac közelében
Fotó: Abádi Eszter levelezőnk
 
Régi lótrágyán
Régi lótrágyán
2017.12.29 Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Császárné Erdélyi Katalin levelezőnk
 
Régi lótrágyán
Régi lótrágyán
2017.12.29 Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Császárné Erdélyi Katalin levelezőnk
 
2017.10.07 Vértesboglár, lótrágyán
Gyűjtő: Bódi Gábor, fotó: Fedor Ica levelezőnk
 
2017.10.07 Vértesboglár, lótrágyán
Gyűjtő: Bódi Gábor, fotó: Fedor Ica levelezőnk
 
2017.10.07 Vértesboglár, lótrágyán
Gyűjtő: Bódi Gábor, fotó: Fedor Ica levelezőnk
 

Vissza a fajlistához