A gomba alapanyag (szubsztrát) előállításának fontos része a nedvesítés. Ez a mai napig hagyományos módszerrel - áztatással - történik, ami korszerűtlenségénél fogva sok kívánnivalót hagy maga után. Gondolok a nagy helyigényre, a nedvesítés mértékének esetlegességére, a környezetkárosítást is magában hordó technológiára és a nagy gépigényre, szállítókapacitásra. Maga a látvány sem a korszerű munkavégzés benyomását kelti.
Ennek a modernizálását dolgoztam ki már évekkel ezelőtt és alkalmaztam is a gombatermesztésnél. A nedvesítési eljárás lényegét a neve is jellemzi: vákuumos impregnálás . Mint utóbb kiderült, a megoldást az iparban már régen alkalmazzák. Az én figyelmemet az egyik "Delta" című TV műsor irányította erre a módszerre. Abban a műsorban azt mutatták be, hogyan impregnálják az olasz köztéri márványszobrok felületét műgyantával. Innen már csak egy lépés volt - és persze sok-sok kísérlet és kudarc - mire egy, a gyakorlatban is használható berendezést építettem és azzal laskagomba termesztéséhez nedvesítettem kisméretű kocka szalmabálát.
A berendezés működése azon a felismerésen alapul, hogy ha a porózus anyagot (pl. faforgács vagy szalma) hermetikusan zárt térben vákuumozzuk és a vákuumfenntartás mellett folyadékkal elárasztjuk, akkor a légritkítás megszüntetése után a légköri nyomás a vákuum mértékével azonos erővel - és mennyiségben - a porózus anyagba préseli a folyadékot, szinte pillanatok alatt. Aztán ha ezt az anyagot a folyadékból kiemeljük és a fölösleget kicsurgatjuk, a gombatermesztés számára értékes belső nedvességtartalmú anyagot kapunk. Mivel a felvett folyadék mennyisége a vákuum mértékével arányos, a nedvességtartalom tág határok között szabályozható. Természetesen a könnyen nedvesíthető anyagok itt is könnyebben, kisebb vákuum hatására jobban nedvesednek. Ezt a körülményt figyelembe véve kísérlettel kell meghatározni, hogy a felhasználni kívánt anyagnál a szükséges nedvességtartalmat milyen mértékű vákuum biztosítja.
Az eljárás gyakorlati hasznosítását az alábbi esetekben találtam bevezethetőnek, amelyeket részben már magam is kipróbáltam, vagy alkalmaztam:
Az általam használt berendezés a következő egységekből épül fel:
Működtetése az alábbi módon történik:
A vákuumszivattyút (V) bekapcsoljuk, az egységtartályban (ET) oldatot készítünk és azt a folyadéktartályba (FT) gyűjtjük. Ez úgy történik, hogy csak a folyadéktartály (FT), a vákuumlevegő szelep (VL) és az egységtartály csap (ET CS) van nyitva, a többi csap és szelep, valamint a vákuumtartály fedele (VT F) zárva van. Ha megtöltöttük a folyadéktartályt (FT), elzárjuk a folyadéktartály vákuumlevegő (FT VL) szelepét és az egységtartály csapját (ET CS), majd megnyitjuk a vákuumtartály frisslevegő (VT FL) szelepét. Pár pillanattal később, amikor a nyomás már kiegyenlítődött, nyithatjuk a vákuumtartály fedelét (VT F). A folyadéktartályból nem tud visszafolyni a nedvesítő folyadék a vákuumtartályba (VT), mert a folyadéktartályban (FT) a vákuum visszatartja és levegőt sem tud szívni a hattyúnyakon át. Ezután a vákuumtartályba (VT) berakjuk a nedvesítendő anyagot tartalmazó kosarat, vagy magát az anyagot (pl. szalmabála) és a fedelet lezárjuk.
A nedvesítést az alábbiak szerint végezzük:
Elzárjuk a vákuumtartály frisslevegő (VT FL) szelepét, majd az alábbi sorrendben nyitjuk a szerelvényeket. Először a folyadéktartály vákuumlevegő (FT VL) szelepet, majd a vákuumtartály vákuumlevegő (VT VL) szelepet. Megvárjuk, amíg a vákuummérő óra (VMÓ) a kívánt értéket mutatja, ezután zárjuk a folyadéktartály vákuumlevegő (FT VL) szelepét és megnyitjuk a folyadéktartály frisslevegő (FT FL) szelepet. Most a nedvesítő folyadék elárasztja a nedvesítendő anyagot. Ha a vákuum mértéke az elárasztás ideje alatt eltérne a szükséges értéktől, zárhatjuk a folyadéktartály frisslevegő (FT FL) szelepét, így növelhetjük a vákuum mértékét a vákuum tartályban (VT).
Ha a vákuumtartály szintjelzője (VT SZJ) azt mutatja, hogy az elárasztás megtörtént, zárjuk a vákuumtartály vákuumlevegő (VT VL) szelepét és nyitjuk a vákuumtartály frisslevegő (VT FL) szelepet. Ekkor az egész rendszer légköri nyomás alá kerül és ennek a nyomásnak, valamint a nedvesítendő anyagban meglévő vákuum hatására a nedvesítő folyadék behatol és nedvesíti a felhasznált anyagot. Ezután a vákuumtartályból eltávolítjuk a folyadékot. Ehhez zárnunk kell a folyadéktartály frisslevegő (FT FL), és nyitnunk a folyadéktartály vákuumlevegő (FT VL) szelepet.
Ezután felnyitjuk a vákuumtartály fedelét (VT F) és a nedvesített anyagot kiemeljük, majd elhelyezzük a csurgatótálcán (CST). Elzárjuk a folyadéktartály vákuumlevegő (FT VL) szelepét és kezdődhet az egész műveletsor ismétlésével a következő nedvesítési ciklus. A kicsurgás után a nedvesíthető anyagot pedig felhasználhatjuk a gombatermesztéshez.
A berendezés működtetése könnyen megtanulható. A nedvesített anyag kiemeléséhez gépet kell használni. A kezelt szerelvények a levegő útját szabályozzák, elmarad a folyadék útját irányító nagyobb méretű szerelvények szerelése és működtetése. A berendezést alkalmazva már nincs akadálya a bő gombatermést biztosító, magas belső nedvességtartalmú szubsztrát előállításának.
Miskolc, 2007-08-11.
Darai Balázs
gombatermesztő