Tanfolyami túra, 2025. november 8., Csanyik–Ortás-rét

Elérkezett hát az utolsó túránk. Ennek az alkalomnak a fő célja az lett volna, hogy a mezei gombákkal ismerkedjünk, ám ez nem valósult meg teljesen. A mezei gombafelhozatallal elégedetlen résztvevők inkább az erdőben bóklásztak, újabb izgalmas találatok után kutatva.

Sok fajt már ismerősként üdvözölhettünk. Igaz, a hűvös időjárás megviselte a gombákat, de találtunk még fölismerhető példányokat a gyűrűs tuskógombából, a sárga és a vöröses kénvirággombából, a gyűrűs fülőkéből, a begöngyöltszélű cölöpgombából, a karcsú őzlábgombából stb. Fénykorát élte a fenyves sisakgomba és a harkálytintagomba. Ismét akadt olyan gombafaj is, amelyet mindnyájan alaposan megszaglásztunk: előkerült a szappanszagú pereszke és a szürke tölcsérgomba, a szagos csigagomba, az óriás tölcsérgomba és a csöppet sem kellemes szagú undorító fülőke. Az egyik legszebb találat egy csaknem 10 centiméteres átmérőjű rőt áltrifla volt. Sok szép taplófélét gyűjtöttünk, melyek közül a legnagyobb sikere talán a labirintustaplónak volt.

Ami a mezei gombákat illeti, a lényegesebb fajokból mégiscsak szedtünk legalább pár darabot mutatóba: volt egy kevés mezei szegfűgomba, húsbarna pénzecskegomba és kétféle nyirokgomba (fehér és élénkszínű). Lilatönkű pereszkét nem találtunk, de márványost igen.

Miközben gyalogoltunk vissza a parkolóhoz, az erdei vasút érdekes szerelvényével találkoztunk: volt egy kis kocsi, melyre medve volt rajzolva. Ez megmozgatta a társaság fantáziáját.

A fajhatározásnál most elsősorban a tanfolyami tananyag részét képező gombákkal foglalkoztunk. Azt hiszem, egyikünk sem bánta, hogy még így novemberben is eltöltöttünk együtt egy vidám és tanulságos napot a természetben.

Kiss Emese