Június utolsó előtti hétvégéjén idén is ellepték a gombászok a szentléleki turistaház szűkebb-tágabb környékét.
Az első fontos program Albert László péntek esti előadása volt. Aki eddig azt gondolta, jól ismeri a tinórufajokat, az most rádöbbent, hogy szerte a világban mennyi további faj van, amelyekkel valószínűleg találkozni nem fogunk, mégis jó megismerni őket.
A szombat reggelt sokan szabadtéri kávézással indították, majd a reggeli után négy csoportba szerveződtünk. Az elmúlt hetek (hónapok) száraz időjárása miatt sok fajra nem számítottunk, de a csodás tájakon együtt töltött órák jókedvűen teltek. Ismét megbízható gombalelőhelynek bizonyult a Csanyik, a Forrás-völgy, de Szilva Árpiék egész a Bükk-fennsíkra mentek, és többek között egy sok fejtörést okozó tarlógombafajjal tértek vissza. A „szokványos” szárazságtűrő fajokon kívül (pl. taplófélék, likacsosgombák, csengettyűgombák) akadtak érdekes fajok is. A hideg május után termőtestet fejlesztett a gyűrűs tuskógomba és a fenyves sisakgomba is. Érdekes találat volt a ritka fehér fatölcsérgomba, de jó volt újra áttanulmányozni a farkastinóru határozóbélyegeit is. A gombákon kívül három nyálkagombafajt is gyűjtöttünk: cservirág nyálkagombát, pihe nyálkagombát és vörös málna-nyálkagombát. Bár a gombászok azt szokták mondani, hogy aki nem talált hasadtlemezű gombát, az nem is volt gombázni, most csak egyetlen példánya került az asztalra.
Vacsora előtt következett a gombaszépségverseny eredményhirdetése. Azt hiszem, senkit sem lepett meg, hogy a szép nagy csokor pisztricgomba vitte el az első díjat. A második díjat egy igazi ritkaságnak számító gombafaj, a lángpikkelyű csengettyűgomba (Pluteus flammans) két példánya érdemelte ki. Ennek a fajnak ez volt a harmadik hazai fellelése, kisebb szenzációnak számít. A jó hangulatot fokozta, hogy a 11 díjazott gombafaj benevezője közül (Szűcs Bélát leszámítva) mindenki azt állította, hogy a díjnyertes gombát nem ő szedte. Szűcs Anett fia, Dani, a legfiatalabb nyertesünk, a vendégház mellett lelt rá egy vargányára.
A nap ezzel még nem ért véget: vacsora után egy fontos bejelentést, majd két újabb előadást hallgathattunk meg.
Először Bathó Attila és Baróti Anasztázia tartott rövid tájékoztatást a gomba-szakellenőrök továbbképzésének várható beindításáról, előre vetítve a régóta megoldatlan kérdés rendezését még ebben az évben.
Ezt követően Sándor Attila tartott egy színes beszámolót arról, milyen sokrétű tevékenységeket folytat a Szegedi Gombász Egyesület. Végül Finy Péter mutatta be, hogyan sorolták át új nemzetségekbe a gaszteroid gombákat a legújabb kutatások alapján. Egyúttal rövid fajismertetést is tartott a már névvel is rendelkező 115 érintett gombafajról.
Az idő már ekkor is későre járt, többségünk azonban még órákig beszélgetett a vendégház teraszán.
Vasárnap a reggelit követően megtartottuk a közös fajhatározást. Ez sajnos elég rövidre sikeredett a talált fajok alacsony száma miatt, összességében azonban mindenki tanult most is valami újat. Úgy gondolom, mindannyian élveztük a gombásztársakkal töltött hétvégét, és alig várjuk a következő alkalmat.
Köszönjük a szakmai nap megrendezésében aktívan közreműködő egyesületi tagtársaink munkáját!
Kiss Emese