Igazi retró hangulat, sülő hagymakarikák, mustár, vattacukor, édességek illata, körhinta és remek idő.
Eső nem igazán esett, ennek megfelelően viszonylag kevés gomba került az asztalunkra, de az érdeklődők lelkesedése így is nagy volt, ráadásul a laskagombát általában felismerték a felnőttek. Szerencsére még akadt májusi pereszke és tövisaljagomba, így a lecsengő tavaszi fajokból is tudtunk néhány példányt bemutatni. Mind az ismeretterjesztés, mind a gyermekfoglalkoztatás pörgött, ebédidőben is tolongtak a majálisozók.
Kora délután egy csoport akkora adag laskát hozott határozásra, hogy először csak pislogtunk, ráadásul asztalunktól pár száz méterre, az erdőszélen gyűjtötték. Ők is örültek, mi is örültünk a találatnak. Távolabbi tájakról is érkeztek érdeklődők, akik beszámoltak nekünk arról, hogy az ő környékükön milyen gombafajokkal találkoznak.
Érkezett egy fiatal pár is, talán valahonnan a Duna mellől. Elég jól ismerték a környékük gombáit, a lány legalábbis nagyon képben volt, fölsorolt mindent. Aztán nem jutott eszébe, hogy mi a neve egy gombafajnak, amit gyakran lát kidőlt nyárfákon, mielőtt megjelenne rajtuk a laska. Felemelte az asztalról az egyik könyvet, belelapozott, és rögtön megtalálta: nyárfa-tőkegomba. Azt mondta, náluk ez jelzi, hogy hamarosan lehet laskát szedni.
A kíváncsiskodók áradata egész sokáig kitartott, így csak délután öt körül kezdtünk el pakolni.
Köszönjük a kiállítás megrendezésében aktívan közreműködő egyesületi tagtársaink munkáját!
„Éljen május elseje!”
Ifj. Kemény István, Kiss Emese