Gombakiállítás és gyermekfoglalkoztatás a X. Bagolylesen, 2025. 02. 15.

Idegesítően szeles, hideg februári nap, az egyetem jókora területén alig találni parkolót, mi is a rendezvény helyszínétől legalább másfél kilométerre leltünk szabad helyre.

Óriási az érdeklődés, a hűvös, cúgos főépület panorámaüveges aulájában zsongás, meleg ruhákba öltözött emberek, gyerkőcök, hallgatók, néha madár vijjog, máskor hatalmasat tüsszent valaki.

 A január és a február a vadon termő gombák időszakának uborkaszezonja, de azért akadt téli fülőke, júdásfülgomba és osztrák csészegomba is, illetve egy fenyvesben fagyott árva, nem túl jó állapotú előző évi rizike. És természetesen az üvegben pihenő gombaszárítmányok, gombasavanyúságok, illetve a fenyőtinóru-lekvár, ami igazi kuriózum.

Az egyesület tagjai folyamatosan akcióban, röppennek a kérdések, érkeznek a válaszok, néha körbefut egy-egy gomba tájnyelvi megnevezése, s jön az egyesület jelen lévő tagjainak megfejtése: ez a valódi neve. A gyermekfoglalkoztató is 100%-on üzemel, a hölgyek fáradhatatlanul fogadják az apróságokat, kik lelkesen kifestőznek, vagy játékos formában ismerkednek a gombákkal.

Ebédidő környékén tudtunk kicsit szusszanni s körbejárni a kiállítást. Csoda látványt nyújtott az órákon át tartó simogatást méltósággal tűrő rozsdabarna bagoly. Mellette horgas csőrű, tekintélyt parancsolóan pózoló, szintén ragadozó társa. Képek, illusztrációk a madárpopulációról… Egészen elvesztem a rengetegben.

Visszatérve az egyesület asztalaihoz újabb látogatók, érdeklődők. Azt hiszem, dagadó mellel mondhatjuk, hogy kitettünk magunkért, rengeteg információt adtunk át. Talán néhány barátság is született. Köszönet a résztvevőknek és a szervezőknek!

Ifj. Kemény István