Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Phellinus contiguus
Termőtest: évelő; elterülő, az aljzat helyzetétől függően változatos bevonatot képez. Kerekded, szétfolyó; vízszintes alapon sík, párnás-domború, függőlegesen lehet lépcsőzetes; 2 cm vastagságig. Frissen taplós, azután merev, kemény.
A pórusfelület vörös-, dohány-, szürkésbarna; szegélye hiányzik vagy vékony, többnyire rátapadó.
A pórusok szögletesek, szabálytalanok, 0,8 mm átmérőig, 2-4 db/mm.
A csövek elmosódottan rétegezettek, hosszuk 1,5 cm-ig; függőleges termőtesten nyitottak, végük fogazott; színük mint a pórusfelületé.
A hús (szubikulum) vékony, 1 mm-ig, vörös-, umbrabarna.
Előfordulás: A faj valószínűleg az egész világon elterjedt. Szaprofiton, fehérkorhadást okoz. Hazánkban általánosan elterjedt. Erdőben, fasorban, szabadban vagy épületbe beépített anyagon. Kidőlt, állva elpusztult törzsön, lehullott ágon, gerendán stb. Leggyakrabban tölgyesekben, cseresekben és kultúr akácosokban. Az oszlopokon, épületek gerendáin tenyésző egyedek aljzata gyakran fenyő (Picea). A beépített anyag korhasztásával károsítása jelentős lehet.
Hasonló faj: A vastag fekvőtapló (Phellinus ferruginosus) szintén szaprofiton, előfordulását csak erdőben figyeltük meg. Pórusai kisebbek, kerekdedek (4-6 db/mm). Előfordulása ritkább, aljzatai lombfák.
Forrás: Igmándy Zoltán – A magyar erdők taplógombái, Akadémiai Kiadó, Budapest 1991.
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
A leírást a forrás alapján Szűcs Béla szerkesztette (2014.02.20).
![]() 2014.09.03 Ócsa, Mádencia-erdő Fotó: Boros Lajos levelezőnk | ![]() 2014.09.03 Ócsa, Mádencia-erdő Fotó: Boros Lajos levelezőnk | ![]() 2014.09.03 Ócsa, Mádencia-erdő Fotó: Boros Lajos levelezőnk |
![]() 2014.09.03 Ócsa, Mádencia-erdő Fotó: Boros Lajos levelezőnk | ![]() Fotó: Szűcs Béla, határozás: Papp Viktor | ![]() Fotó: Szűcs Béla, határozás: Papp Viktor |
![]() Fotó: Szűcs Béla, határozás: Papp Viktor |