Ez a gomba NEM EHETŐ.
A Caloscypha fulgens nemzetségének egyetlen faja.
A termőtest nagyjából csapott vagy hosszúkás csésze alakú, idősen csaknem teljesen ellaposodhat, mérete 0,5 - 3,5 (5) cm.
Belső felületén a termőréteg narancssárga.
Külseje halványsárga, pereme közelében vagy akár a teljes külső felületen kékeszöld, olajzöld lehet. Sérülés vagy az életkor miatt bekövetkező zöld vagy kék elszíneződése egyedülálló a Pezizales rendben.
A tönk, ha van, meglehetősen rövid.
Spóra: áttetsző (hyalin), gömbölyded, vékony falú, sima, 5,5-7,5 µm átmérőjű. Spórapora fehéres.
Előfordulás: általában tavasszal, olykor már hóolvadás után, magasabban fekvő tűlevelű erdőkben. Kaliforniában egyes helyeken gyakori. Szlovákiában vörös listás faj. Magyarországi előfordulása nem ismert.
Étkezési érték: nem ismert, feltehetően nem ehető.
Megjegyzés: Konídiumos és ivaros formája egyaránt ismert. Konídiumos alakja a növényi kórokozóként ismert Geniculodendron pyriforme, amely a szitka luc (Picea sitchensis) magjait fertőzi. A gomba képes alacsony hőmérsékleten kifejlődni és így még csirázás előtt megölni a magvakat. A fertőzött magok kiszáradnak és elpusztulnak. Megfigyelték, hogy a mókusok maggyűjtő tevékenysége megnövelte a fertőzés előfordulását. A G. pyriforme első előfordulását a kontinentális Európában 2002-ben Németországban fedezték fel, fertőzött tűlevelű magvakon.
Hasonló fajok: Aleuria aurantia, amely azonban ősszel nő és nem zöldül-kékül.
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Caloscypha
http://www.mykoweb.com/CAF/species/Caloscypha_fulgens.html
MycoBank
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
A leírást a források alapján Szűcs Béla készítette (2018.05.31).
![]() Fotó: Szajkó Attila levelezőnk | ![]() Fotó: Szajkó Attila levelezőnk | ![]() Fotó: Szajkó Attila levelezőnk |
![]() Fotó: Szajkó Attila levelezőnk | ![]() Fotó: Szajkó Attila levelezőnk |