MIGE
2018. július 20.
Illés

Halványzónás tejelőgomba* - Lactarius evosmus

Ehető gombaEz a gomba NEM EHETŐ.


 

Közepes termetű, erősen tejelő, kifejezetten savanyú-gyümölcsös szagú, halványsárga színű, többé-kevésbé okkeresen zónázott kalapú. Ehetetlenül csípős, különféle lombhullató fák, gyakran tölgy és rezgőnyár mikorrhiza partnere. A termőtestek július - október között jelennek meg. Nevezik még világos-zónás tejelőgombának, illatos tejelőgombának, vagy csípős nyár-tejelőgombának.

 

Kalap: 6,5-12 cm széles; eleinte domború, majd nyomott, begöngyölt, szőrtelen széllel, később tölcséresedik. A kalap széle sokáig begöngyölt, gyakran hullámos. Felső felülete sima, legfeljebb finoman ráncos, száraz, matt, enyhén deres, nedvesen többé-kevésbé ragadós, selymes fényű. Halványsárga vagy krémszínű alapon okkeresen, szürkésen zónázott. Széle halványabb, sűrűn zónázott, közepe gyakran sötétebb okkersárga - okkervörös.

 

Lemezek: fiatalon fehéresek, később barnás-okkersárgás színűek, vöröses tónussal. Szélesen tönkhöz nőttek, esetenként foggal csatlakozók. Elég szélesek és sűrűk, a tönk közelében olykor kereszterekkel kapcsolódnak egymáshoz. Öreg vagy sérült termőtesteken a lemezek sárgásbarnán foltosak lehetnek.

 

Tönk: hengeres vagy enyhén nyomott, 2,5-5,5 cm hosszú, 1,5-2,5 cm vastag, bázisa felé kissé vékonyodik. Felülete sima, száraz, teljes hosszában deres. Fiatalon fehéres, halványsárga vagy krémszínű, öregen agyagbarna, sárgásbarna, fehéjszínű, okkeresen foltosodik. Csúcsa többé-kevésbé fehéres marad, gyakran gyűrűt alkotva a tönk körül.

 

Hús: fehéres, halvány szürkésbarna, meglehetősen kemény, vágásra nem színeződik. Íze kis idő múltán nagyon csípős, szaga savanyúan gyümölcsös vagy alma-szerű. Vízfehér, nem változó színű tejnedve bőséges, rövid idő múltán égetően csípős.

 

Spóra: elliptikus, 7,1-8 x 5,3-6,5 µm, barázdált, szabálytalan hosszúkás szemölcsökkel díszített, melyek sosem alkotnak teljes hálózatot, általában zebracsíkosan rendeződnek. Bazídiumuk 4 spórás. Spórapora rózsás-okkerbarna. Amiloid.

 

Előfordulás: különféle lombos- és vegyes erdőkben, bükkös- és gyertyános tölgyesekben, ritkábban parkokban és erdei utak mentén. Mikorrhizás, általában tölgy- és rezgőnyárfákkal, olykor bükkel, gyertyánnal vagy fűzfákkal van kapcsolatban. Kedveli a nedves, lúgos, nehéz agyagos talajt. Alföldtől a hegyvidékig, júliustól októberig terem. Európa-szerte elterjedt, de nem gyakori.

 

Étkezési érték: nem ehető.

 

Hasonló fajok: a Lactarius zonarius nagyon hasonlít hozzá, élőhelyük is azonos, de a Lactarius evosmus kalapja halványabban, nem olyan határozottan zónázott, tönkje sosem üregesedik, húsa nem rózsásan futtatott színű és gyümölcsös - almás illata jól érezhető. Mikroszkopikusan többek között a kalapbőr szerkezetében, a spórák alakjában és mintázatában is különböznek.

A Lactarius acerrimus lemezei egyértelműen kereszteresek, gyengébb szagúak, bazídiumuk 2 spórás.

 

Forrás: Funga Hungarica
              MycoBank

              Index Fungorum

              https://de.wikipedia.org/wiki/Blasser_Zonen-Milchling

 

*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).

 

A leírást a forrás alapján Szűcs Béla készítette (2017.12.04).

 


MMT tanulmányi kirándulás
MMT tanulmányi kirándulás
2017.09.30 Halápi-erdő
Fotó: Szilvásy Edit, határozás: Finy Péter
 
MMT tanulmányi kirándulás
MMT tanulmányi kirándulás
2017.09.30 Halápi-erdő
Fotó: Szilvásy Edit, határozás: Finy Péter
 
MMT tanulmányi kirándulás
MMT tanulmányi kirándulás
2017.09.30 Halápi-erdő
Fotó: Szilvásy Edit, határozás: Finy Péter
 

Vissza a hónap gombáihoz

Nemzeti Együttműködési Alap