Loránd, Lóránt
Barnakorongos csigagomba - Hygrophorus discoideus
Ez a gomba ehető.
Kalap: 2-6 cm széles, sárgásbarna, felülete nyálkás, ragadós, csupasz, közepe feltűnően sötét gesztenyebarna, feketésbarna, mintha egy sötét korong fedné, széle felé világos okkeres, szeles időben a nyálkaréteg lakkszerűen megszárad és szépen fénylik; széle sokáig aláhajló; széle és a tönk között feszül egy múlékony, nyálkás hártya.
Lemezek: ritkán állók, kissé lefutók, fiatalon fehérek, majd sárgák, végül sárgásbarnák lesznek, jóllehet a spórapora lisztszerűen fehér.
Tönk: a kalapnál világosabb, felül fehéres, finoman pelyhes, lefelé fakó barnássárga, felülete pelyhes-szálas, csak nedves időben nyálkás, belül üregesedő.
Hús: fehéres, halványbarnás, gyenge az íze és illata.
Spóra: elliptikus, 6-8 x 3,5-5 µm. Spórapora fehér.
Előfordulás: fenyőfák alatt ősszel, késő ősszel terem. Magyarországon nagyon ritka gombafaj, besorolása fokozottan veszélyeztetett (VL2).
Étkezési érték: ehető, azonban nagyon ritka, ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén! (!!!)
Hasonló fajok: a karcsú csigagomba (Hygrophorus unicolor) világosabb kalapú, lomberdőben nő; a sötétlábú fakógomba (Hebeloma mesophaeum) kalapjának színe hasonló, de kesernyés ízű és lemezei sűrűbbek, sötétebbek.
Forrás:
Dr. Rimóczi Imre (2007): Gombaválogató 2., Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p.42.
Gerhardt E., Vasas G., Locsmándi Cs. (2017): Gombászok kézikönyve, Cser Kiadó
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Funga Hungarica
Index Fungorum
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.01.07).
 Fotó: Dima Bálint |