Loránd, Lóránt
Hegyijuhar-kéregtörőgomba* - Eutypa maura
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Eutypa acharii
Sztróma (termőtestpárna): évelő, elterülő, 15-20 cm széles is lehet, vékony; nem vagy csak kevéssé repedezik fel. Oszciólumok (felületi lyukak, melyeken át a spórák távoznak) kereszt alakúak, a peritéciumok (valódi termőtestek) átmérője 0.5 mm.
Mikrokarakterek: spórapor sárgás, spórák allantoidok, méretük 4.8-7.8 x 1.2-1.5 (1,8) µm. Tömlők nyolcspórások, hosszú (15-40 µm) nyéllel, non-amiloidok; spóratermő rész mérete 15-30 x 5-7 µm.
Előfordulás: kérgét vesztett, holt faanyagon, vékony ágakon; szinte kizárólag hegyi juharon, extrém ritkán korai juharon, bükkön vagy bodzán; Magyarországon publikált leletei számát tekintve nagyon ritka faj (3 ilyenről van tudomásunk, Borsod megyéből 1894-ből, a Pilisből 1949-ből és a Bakonyból 1969-ből, lásd magyar vonatkozású források. Mivel Európában a hegyi juhar elterjedési területén elég gyakori faj, vélt hazai ritkasága feltehetően a nemzetség alulkutatottságával függ össze).
Étkezési érték: nem ehető, étkezésre alkalmatlan gombafaj.
Hasonló fajok: a kéregtörőgombák azonosításához sokszor a szubsztrátum pontos meghatározására is szükség van. A rücskös kéregtörőgomba* sztrómája nagyobb, főként bükkön; az Eutypa leioplaca fajé kisebb, szintén juharon, de nem kizárólag hegyi juharon; az E. sparsa nyáron, az E. polycocca berkenyén, az E. ulicis zanóton nő. Az E. lata és az E. leptoplaca polifág korhasztók, mindkét faj a gyümölcsösök, szőlészetek rettegett kártevője. Utóbbi fajok közül hivatalosan publikált hazai adata csak az Eutypa leioplaca és az E. lata, valamint a nemzetségből még az E. flavovirens, E. ludibunda, az E. subtecta és az E. scabrosa fajoknak ismert.
Megjegyzés: a hegyijuhar-kéregtörőgomba* idős sztrómái számtalan parazita gombafajnak nyújtanak táplálékot: bibircsgomba-fajokon (Nectria s. l. sp) és más tömlősgombákon (pl. Polydesmia pruinosa, Magyarországon nagyon ritka faj) kívül a tremelloid bazídiumos gomba, a Sirobasidium albidum (Magyarországon még nem találták)is ezen a fajon élősködik.
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
Forrás:
- Laessoe, T. & Petersen, J. (2019): Fungi of Temperate Europe, vol. 2., Princeton University Press, Princeton and Oxford.
- Cetto, B. (1993): I funghi dal vero, vol. 7., Art Graphice Saturnia, Trento, 1993.
- Hazslinszky, F. (1892): Magyarország és társországainak sphaeriái, Athaenaum, Budapest.
- Rappaz, F. (1984): Les especees sanctionnees du genre Eutypa (Diatrypaceae, Ascomycetes) etude taxonomique et nomenclaturale. Mycotaxon, vol. XX., No. 2., pp. 567-586.
- Tóth S. (1967): Data for the Knowledge of Microscopic Fungi in Hungary VI.; Fragmenta Botanica V.
- Tóth S. (1969): Data for the Knowledge of Microscopic Fungi in Hungary. VIII., Fragmenta Botanica VII.
- Tóth S. (1994): Microscopic fungi of the Pilis and Visegrád Mountains, Hungary; Studia bot. hung. 25, pp. 21-57, 1994
A fajleírást a források alapján ifj. Kaposvári László készítette (2020. 05. 30.)