Antal, Antónia
Fehérszálas tőkegombácska - Pholiotina dasypus
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Conocybe dasypus, fehértönkű haranggomba, fehértönkű harangszemétgomba
Kalap: fiatalon domború, majd tompa púppal kiterülő; felszíne frissen kissé ragadós, nyálkás, szárazabb időben finoman ráncos, átnedvesedve csaknem a közepéig finoman, áttetszően bordás, narancsos vagy okkerbarna, szárazabb időben fakóokker vagy fehéres, krémszínű; szélén ritkán finom burokszálak lehetnek.
Lemezek: fiatalon agyagszürkék, majd okkeresek, végül okkerbarnák.
Tönk: karcsú, fehér, később okkerbarnás, csúcsa finoman szemcsés, lejjebb szálas, pihés és egyre sötétebb, üreges.
Hús: vékony, fehér, rozsdás árnyalattal, illata kissé édeskés, íze nincs.
Mikroszkópos jellemzők: spórája 7-9(-9,5) × 4,5–5,5 μm méretű, elliptikus, felülete finoman érdes, fénymikroszkópban sima, csírapórusa kicsi, de jól látható. Spórapora vörös-barna. A bazídium 4-spórás, 19-22 × 7-8 μm, bunkós. A keilocisztídium 19-33 × 6,5-10 μm, bunkós, bunkós fejecskében végződő és tömlőszerű. Pleurocisztidiuma hiányzik. A kalapbőr 12-26 μm széles, körte és gömböcske alakú sejtekből áll. A kaulocisztídium 31-38,5 × 8,5-19 μm, bunkó alakú, fejecskés vagy tömlő alakú, néha elágazó. Csatos kapcsolódások jellemzik.
Előfordulás: erdőkben lomb- vagy tűlevél avaron, vagy kisebb korhadó fadarabokon, fatörmeléken él, gyomos erdőszéleken, régi égéshelyeken is terem. Nedves, szerves anyagban, nitrogénben gazdag talajt jelez, ezért jelenik meg gyakran csalános termőhelyeken. Májustól a tartós fagyokig egyesével vagy néhányadmagával terem.
Étkezési érték: nem ehető.
Forrás:
Dr. Rimóczi Imre (2008): Gombaválogató 9., Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p.80.
Prydiuk M. P. (2006): New records of Pholiotina species in Ukraine. Czech Mycol. 58(3-4): 273–285
Stefan Buczaczki (2012): Collins Fungi Guide
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Index Fungorum
Funga Hungarica
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.01.07).
 Fotó: Nagy Angelina levelezőnk |