MIGE
2024. április 18.
Andrea, Ilma

Selymestönkű pókhálósgomba - Cortinarius turmalis

Ehető gombaEz a gomba ehető.


Syn.: Cortinarius sebaceus, selymeskalapú pókhálósgomba

 

Kalap: 5-10 cm széles, bézsbarnás, okker, néha vízfoltos, széle fiatalon fehéren selymes.

 

Lemezek: szürkésfehérek, sűrűn állók.

 

Tönk: fehéres, hengeres vagy bunkós, a gallérzóna alatt selymesen szálas, gyapjas, gyakran barnán vagy ibolyásan foltosodik, alja fél órával a leszedés után élénk rózsaszínű lesz.

 

Hús: fehéres; szaga penészes, földes, kellemetlen láb-, tej vagy élesztő szagú; íze enyhe.

 

Mikroszkópos jellemzők: spóra keskeny mandula formájú, sima vagy finoman pontozott, halványbarnás, 7-8,5 (-10) × 3,5–4,5 µm.

 

Előfordulás: szeptembertől októberig, főleg fenyő-, ritkábban lomberdőben, bükk (Fagus) alatt, hegyvidéken nő, gyakran csoportosan; Magyarországon ritka, veszélyeztetett (VL3) faj.

 

Étkezési érték: ehető, de ritka, ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén! (!!!)

 

Hasonló faj: a gyapjastönkű pókhálósgomba (C. claricolor) kalapja rozsdás-narancsos, a termőtest fehéres, dús vélummaradványok borítják, a Kárpátokban főleg lucosokban, de kéttűs fenyő alatt is gyakori.

 

Forrás:

Gerhardt E., Vasas G., Locsmándi Cs. (2017): Gombászok kézikönyve, Cser Kiadó

Dima, B. (2019): A taxonómiában használt morfológiai bélyegek értékelése molekuláris filogenetikai eredmények segítségével a pókhálósgombák nemzetségénél. ELTE TTK, Biológia Doktori Iskola

Knudsen, H.; Vesterholt, J. (eds.) (2012): Funga Nordica. Agaricoid, boletoid, clavarioid, cyphelloid and gastroid genera. Nordsvamp, Copenhagen, p. 821.

https://www.123pilzsuche.de/daten/details/Weissgestiefeltschleimkopf.htm

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)

Index Fungorum

Funga Hungarica

 

A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.02.04).

 


2020.10.03 Nagyhuta
Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint
 
2020.10.03 Nagyhuta
Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint
 

Vissza a fajlistához