MIGE
2017. június 25.
Vilmos

A Gombákkal Tartok

(könyvajánló)

 

    Még 2008-ban jelentette meg a Toscana-i (Olaszország) Mikológiai Szövetség az Io Sto Con I Funghi (A Gombákkal Tartok) című szakkönyvet. A mű Toscana tartomány (az olasz csizma „szárának" északnyugati oldala, Firenze környéke) leggyakoribb gombáit mutatja be 17x24 cm-es méretben, 384 színes oldalon, olasz nyelven.

 

Jó gombászkönyvhöz illően nem kizárólag a gombafajokra koncentrál: megtalálható benne a Toscanában működő összes mikológiai jellegű klub, egyesület rövid ismertetője, a Toscana-i természetvédelmi területek, nemzeti parkok felsorolása, némi rendszertani „mankó", mikológiatörténelem, a gombafogyasztás hagyományai, és persze az elmaradhatatlan „általános" fejezetek: receptek, mérgezési típusok, az erdőtársulások és a gombák egyéb lehetséges élőhelyeinek bemutatása, mi több, még fotózási alapismeretek, tanácsok is. Természetesen mindezek csodálatos fényképek sokaságával fűszerezve.

 

   Nekünk, gombászoknak persze a fajleírások jelentik a legérdekesebb olvasmányt. A szerzők, Marco Della Maggiora és munkatársai (a Toscana-i Mikológiai Szövetség vezetői, tagjai), bár nem törekedhettek teljességre, a tartomány több mint 350 fajának makro- és mikroszkopikus tulajdonságait ismertetik, a határozásokat a fotókon és a részletes leírásokon kívül a spórákat bemutató ábrák is segítik. 

 

    A könyvben szereplő gombák nagy része hazánkban is megtalálható. Az Északi-Appeninek mediterrán jellegű vidékein azonban egyéb fajok is honosak. Össze is gyűjtöttem egy csokorra valót azokból, melyekkel hazai szakirodalomban még nem találkoztam:

 

  • - Cantharellus subpruinosus (rókagomba-faj)
  • - Ramaria flavosalmonicolor (korallgomba-faj)
  • - Tricholoma roseoacerbum (pereszke-faj)
  • - Russula monspeliensis var. sejuncta (galambgomba-faj)
  • - Boletus pulchrotinctus (tinóru-faj az „Appendiculati" szekcióból)
  • - Leccinum lepidum (magyaltölgy [Quercus ilex] -mikorrhizás érdestinóru)

 

...és így tovább.

 

Feltűnő ugyanakkor a taplók és a csészegombák teljes hiánya. Az is érdekes, hogy ehetőségi szempontból egyes fajokat másként ítél meg az olasz szakirodalom: azon, hogy a nálunk „nem ehető"-nek tartott gyapjas őzlábgomba (Lepiota clypeolaria) itt mérgezőként szerepel, még nem lepődtem meg, de hogy a Magyarországon nem kevesek által fogyasztott szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis) is „tossico" (= mérgező) minősítést kapott, annál inkább (noha egyes gombafajok étkezési értéke helyenként és kultúránként változó).

 

Összességében elmondható, hogy a Toscana-i mikológusok egy igényes, külalakját tekintve is pazar művet jelentettek meg, melyet érdemes beszerezni a mediterrán gombafajok iránt érdeklődő, esetleg e tájakra kiránduló gombásztársaknak. Megrendelhető 15 Euros (+ 10 Euro postaköltség) áron a  e-mail címen. További információ: http://www.micoponte.it/Index7.html .

 

 Kaposvári László

(a Miskolci Gombász Egyesület tagja)

 

Nemzeti Együttműködési Alap