MIGE
2017. október 19.
Nándor

Szirmabesenyőn, az Általános Iskola Öko-Táborában jártunk

 

Az Ökoi-Tábort idén először rendezték meg az Általános Iskola nyugdíjas pedagógusai. Egy héten keresztül minden nap máshol, más jellegű foglalkozásokat szerveztek, mozgalmas napok voltak.

Egyesületünket az Ökológiai Intézet vezetője, F. Nagy Zsuzsanna ajánlása alapján hívta meg Nagyné Pavlik Olga szervező egy délelőtti foglalkozás tartására, fókuszban a gombákkal, ahol Hörcsik Diánával képviseltük egyesületünket.

 

Előző nap sikerült még pár gombát találnunk a hőség ellenére, így mivel reggel lógott az eső lába, élőgombákkal illusztrált vetítéses előadással kezdtünk – 37 gyerek és 10 kísérő alkotta a közönséget. Sikerült felkelteni és ébren tartani érdeklődésüket, a bemutatóval kombinált vetítés közben sok felmerülő kérdésre is választ adtunk. A taplósapkának és retikülnek most is nagy sikere volt, a mérgező gombákra vonatkozó ismeretek nagyon felcsigázták őket, a gombák életmódjai szintén.

 

Utána felszedelőzködtünk és túrázni indultunk a közeli Sajó partjára. Viszonylag kis terület állt rendelkezésünkre, az 5-12 éves gyerekekkel nem lett volna célszerű az árterület belsejébe hatolni. A tisztább füves területeket böngésztük át, majd hazafelé a túlparti gátat jártuk be, más irányból közelítve az iskola épületéhez.

A gyerekek jól figyeltek az előadáson, hamar felismerték az elénk kerülő gombákat – mármint azt, hogy azok gombák, nem mások. Meglepő módon elég sok szegfűgombácskát találtak, picike szépségeket, nagy volt az öröm (otthon utána nézve kiderült, hogy pikkelyes álszegfűgombák voltak, addig nem láttam élőben).

Találtunk azért mezei szegfűgombákat is, jól megtanulmányoztuk őket. Eleinte sok szürke pöfeteg csak laposra taposva került elő (nagy volt a népsűrűség), majd az egyik kísérőnk talált két ép példányt is – jól felboncoltuk őket, megnéztük, miben különböznek az áltrifláktól és mire használhatóak.

 

A gyerekek kincsekként óvták, csereberélték a gombákat, nagyon élvezték az egészet.

A túra végén a sportpályához közeledve páran még rábeszélték a pedagógusokat, hogy rendezzenek egy spontán futóversenyt. Energiában nem volt hiány!

 

Az iskolában megebédeltünk, megmutattuk még a tálcában előzetesen beáztatott júdásfülgombákat és elbúcsúztunk.

Számunkra is élmény volt ez a találkozás, jó szellemű nevelők és gyerekek között töltöttük az időt. Köszönjük a meghívást és ha kellünk, jövőre is szívesen megyünk – az őszi kiállításunkra már meghívtuk a gyerekeket.

 

Szűcs Béla

 

Nemzeti Együttműködési Alap