MIGE
2017. szeptember 22.
Móric

Csapat összerázás Bükkszentkereszten

 

Szombat 09:00 - vasárnap 11:00. Egy kis csapatösszerázás 14 egyesületi taggal és 1 vendéggel, túrázással és mennyei étkezésekkel megspékelve, mindez csodálatos környezetben. Röviden így foglalhatnám össze ennek a 26 órának az eseményeit. De inkább nézzük meg, mi minden történt ebben a bő egy napban!

 

Úgy egyeztünk meg, hogy szombaton reggel 9 órakor találkozunk a Majális-park parkolójában. Megvártuk, hogy mindenki megérkezzen, majd beszálltunk az autókba és elindultunk Bükkszentkereszt irányába. Szállásunk a MIK üdülőjében volt. Kívül-belül gyönyörű, igényes szállás fogadott minket. Miután megérkeztünk és elrendezkedtünk, visszaszálltunk a gépjárművekbe és néhány perc alatt elértük azt a pontot, ahonnan tovább már csak gyalog mehettünk. A szembe jövő emberek legyintettek a kosarak láttán, hogy "Feleslegesen mennek, nincs gomba!" és kaptunk jó tanácsot is "Ha találnak valamit, azért mutassák meg gombászoknak!" felszólítással.

 

Nem kellett sokat mennünk, néhány méter után már találtunk is gombát. Lám, nem volt igazuk azoknak, akikkel találkoztunk! Üres kosarakkal, de lelkesen bandukoltunk tovább. Egy bekerített területről tehenek néztek vissza ránk, volt köztük bika is. Egészen jól tűrték Viki közeledését, aki bátran lépkedett egészen a villanypásztorig. Még hívta is őket, édesgette magához, de a nagy jószágoknak nem akaródzott megmozdulni.

Viszonylag hamar oszlani kezdett a társaság, hárman úgy döntöttek, hogy másfelé tartanak inkább. Aztán még ketten leváltak a csapattól.

Bíztunk abban, hogy óriás pöfetegekkel megrakodva, esetleg vargányákkal vagy rókagombákkal térünk vissza a szállásra. Ahogy haladtunk előre a biztosnak vélt helyek felé, reményeink egyre inkább fogyatkoztak. De legalább somot találtunk! Végül túravezetőnk javaslatára úgy döntöttünk, megnézzük még azt a fiatal telepítésű fenyvest. Köszönjük Juhász Tibinek, e nélkül az ötlet nélkül nem nagyon tudtunk volna mit beleaprítani a vacsorába! A fenyőfák között ugyanis már megjelent a gyűrűs tuskógomba, s összességében szép adagot sikerült gyűjtenünk belőle. 15 óra magasságában tértünk vissza a kocsikhoz. Nézegettük, kinek mi lapul a kosarában, kíváncsian vártuk, hogy a háromfelé szakadt társaság melyik része járt sikeresebben. A konzekvenciát levontuk, se óriás pöfeteg, se rókagomba, se vargánya nem került utunkba.

 

A szálláson rövid szünet után belevágtunk a két jelentős feladatba. Meg kellett határozni a gyűjtött fajokat és az ehetőekből el kellett készíteni a vacsorát. Az eredmény 57 faj lett az asztalnál, Béres János és Vadán Laci határozta meg a gyűjteményt. Tibi szakácsunk  vezérletével gombaragu készült a tárcsán, melyet kiegészített még a nyárson sült kolbász, szalonna és az ezzel társuló zsíros kenyér is. Mindehhez friss zöldség és savanyúság dukált. Közben szépen sötétedett, a társaság befejezte a bőséges vacsorát és a beszélgetésé, koccintásoké lett a főszerep.

Sajnos Rozibá és Vadán Laci hajthatatlan volt és nem maradt ott éjszakára. Pedig mi mindent megtettünk, hogy maradásra bírjuk őket, még Móniék lakókocsija is úgy állt meg, hogy ne tudjanak kiállni. Aztán csak elengedtük őket. Ahogy az idő haladt, egyre kevesebben ültünk a tűz körül. Végül fél 2 magasságára kiürült a placc.

 

Vasárnap reggel ki frissebben, ki fáradtabban kelt. Kávézás közben jókat nevettünk az éjszakai sztorikon, melyeket a mi kétágyas + matracos szobánk szállított például Koscsó Jani horkolásával, Viki ciccegésével és az én kuncogásommal fűszerezve. Már mindenki felkelt, amikor nekikezdtünk a reggeli elkészítéséhez. Grillkolbász sült a tárcsán, mellé zöldség és savanyúság kombinációja társult. Desszertnek előkerültek a sütemények is. Bár szombaton még úgy voltunk vele, hogy elképzelhető egy vasárnapi túra is, a bőséges étkezés után már mindenki csak arra vágyott, hogy hátra dőljön.

 

Beszélgetés után sajnos elérkezett az idő a készülődésre. Nehéz szívvel hagytuk ott kényelmes, minden igényt kielégítő szállásunkat. Viszont van egy olyan érzésem, hogy nem utoljára fordultunk meg ezen a kényelmes helyen.

 

Üdv:
Dia

 

Nemzeti Együttműködési Alap