MIGE
2018. december 16.
Aletta, Etelka

Sziasztok!

A második félév első egyesületi túrája (október 28.) hosszas gondolkodás után ezúttal Ómassa környékére vezetett. Már a nyári időjárás is megtréfált bennünket annyira, hogy az őszi félévre inkább fantázianeveket vagy fajneveket adjunk meg megnevezésként a munkatervben a pontos helyszín helyett. Most is felmerült több lehetőség is, de túravezetőnk úgy döntött, hogy nem megyünk messzire. Mert esetleg felesleges kocsikázás lenne csak belőle, s rengeteg időt töltünk el akkor akár a gépjárművekben, akár azokon kívül feleslegesen.


Így esett a választás Ómassára. A Rozgonyi László vezette túrán öten vettünk részt, melyből három fő már visszatérő vendég volt. Sokakat elijeszthetett az elmúlt hetek időjárása, így egy családias pár órát tölthettünk el e zsákfalu melletti erdőben. A borús, néha csepergős időben, időnként pocsolyákat kerülgetve, máskor sziklákon lépkedve követtük az utat és Rozibát, s tettünk így egy jó nagy kört.

A kezdeti gyűrűs tuskógombás találat után elég sokat kellett várni az újabbakra, a mennyiségük pedig nem volt jelentős. Így hát visszatértünk az elején otthagyott szentmihályikhoz, s a kirándulásunk végén leszüreteltük a maradékot. Bár túránk nem volt éppen fajgazdag, meglepetéseket azért tartogatott. Szép csokor téli fülőkéket leltünk egy szakaszon, visszafelé pedig egy piros csészegombába is sikerült belefutnunk. Szegényke évszakot tévesztett, bár amennyire megbolondultnak tűnik az időjárás, ez nem is csoda.


Az autóhoz visszatérve még egy másik irányba is elkalandoztunk, de kosaraink tartalmát nem tudtuk növelni. Legalább nem volt hiányérzetünk amiatt, hogy nem néztük meg. Köszönjük a túravezetést Rozibának! A hangulatra nem lehetett panaszunk, gombát is találtunk, szóval jó napunk volt!

Üdv:
Dia

Nemzeti Együttműködési Alap