MIGE
2017. november 19.
Erzsébet

LENGYEL-MAGYAR GOMBÁSZBARÁTSÁG

(Hodobay Mária írása)

 

Titeket, kedves olvasóink, és minket, szervezett gombászokat is egy valami köt össze - az erdő titokzatos kis élőlénye - a gomba. Tavasztól késő őszig járjuk az erdőt-mezőt, keressük a gombák élőhelyét. Ha találunk ehető gombákat, akkor jó, de ha csak szemnek való gombákban gyönyörködhetünk, esetleg fotózhatunk, akkor is elégedetten térünk haza. És mit tesz egy gombász télen? Hát gombázik! Az ügyesebbik télen is talál az erdőben finom, ehető téli fülőkét, júdásfüle gombát, a szemfüles fotós lencsevégre kap egy-egy szép taplót, melynek fajgazdagsága hihetetlenül nagy.

A technikának köszönhetően van már a gombázásnak még egy lehetősége, amit télen-nyáron, esőben-szélben is megtehet az ember: ha nem az erdőben, nem a legelőn, hanem a világhálón gombázik. Egyik ilyen gombás kalandozásom során ráakadtam egy nagyon jó, színvonalas gombás honlapra - a lengyelek Internetes Gombás Klubjára „Darz Grzyb"- www.nagrzyby.pl . Mivel Kárpátaljáról származom, így értem a szláv nyelveket és ezért valamelyest megértettem a lap szöveges részeit is. A fotókhoz pedig csak jó szem kellett ahhoz, hogy megállapítsam: egyik-másik szinte művészi alkotás lett.

Szóval néhány évig csak nézegettem ezt a honlapot, de tavaly azt olvastam, hogy egy gombafotó versenyt hirdettek meg, nagyobb beküldési határidővel. Azt nem írták, hogy külföldiek is versenybe léphetnek, de én azért hosszabb gondolkozás után beküldtem egyik, mások szerint is jól sikerült fotómat. A fogadtatás felülmúlta minden elképzelésemet és ez felbátorított az újabb fotók beküldéséhez. Hát így indult el az ismeretségünk. Nem lettem díjazott, nem is az volt a célom, hanem az, hogy másoknak is megmutathassam a Magyarországon található gombák szépségét, mert egy makrofotó sok mindent megmutat, amit az ember sokszor szabad szemmel észre sem vesz.

Nemsokára már napi levelezésben voltam a lengyel honlap szerkesztőjével, Wieslaw Kaminskivel, aki egyben ennek és még egy gombás honlapnak a tulajdonosa és főszerkesztője, továbbá ezeknek az elnöke is. A címüket minden gombás érdeklődésű ismerősömnek elküldtem, így a nemrégiben alakult Zempléni Gombász Egyesület elnökének, Mihály Attilának is. Ő szemfülesebb volt nálam és németül kiolvasta, hogy be lehet lépni ebbe a klubba, így rövid gondolkozás után mind a ketten tagjai lettünk a Darz Grzyb Internetes Gombász Klubnak. Mi lettünk az első magyar tagok, gyarapítva ezzel a klub külföldi tagjainak számát, melyek a világ több részéről is részt vesznek a klub mindennapi életében. Én a 366.-ik tag lettem és nagyon örülök ennek, mert ezzel nagyon sok új ismerőst, barátot találtam hazánk határain túl is.

Tapasztalataimról többször beszámoltam egyesületünk, a Miskolci Gombász Egyesület tagjainak is. Sokuknak megtetszett a lengyel weblap, néhányan naponta látogatni kezdték. Hamarosan egyesületi szinten is beszéltünk a kapcsolatfelvételről, amire aztán hivatalosan is megbízást kaptam.

Mostanra már túl vagyok két személyes találkozáson a lengyel egyesület tagjaival, ami számomra nagyon nagy élmény volt. Néhányukat megismertem fénykép alapján, volt aki engem ismert meg, mert a fórumukon nagy „beszélgetések", beszámolók folynak, gombarejtvények megfejtésében veszek részt naponta. Az egyik ilyen találkozás idén áprilisban volt: a lengyelek meghívtak minket egy szlovákiai kucsmagombázásra a Tátrába, ahol 75 lengyel gombásszal találkoztunk a Zempléni Gombász Egyesület tagjaival. Viszonzásul mi is meghívtuk őket: Mihály Attila a Bózsvai Gombanapokra július 7-9.-re, a Miskolci Gombász Egyesület pedig a Bükkszentkereszti Gombafesztiválra, ami október első hétvégén lesz megtartva.

Egy hete volt itt a lengyel klub elnöke, Wieslaw Kaminski, két társával, Mártával és Amissal, úgynevezett terepszemlére. A sátoraljaújhelyi látogatás nagyon jó időpontra lett időzítve, egy vadétel-főző verseny kellős közepébe. Ez a város rendezvénye volt, egy egész napos színvonalas sűrített programokkal teli nap, gyönyörű környezetben. Nagy sikert aratott a lengyel barátaink körében. Nem kevésbé a miskolci vendégeskedés, amelyre szerveztünk egy igazi szarvasgomba vadászatot, amilyenben eddig még nem volt részük. Nagyon hálás vagyok gombásztársaimnak, hogy segítségemre voltak ennek megszervezésében és kivitelezésében.

Lengyel barátaink nagy élménnyel lettek gazdagabbak, nagyon tetszett nekik a Bükk. Weblapjukon nagy szeretettel írnak a magyar gombászokról, fényképeik híven tükrözik térségünk szépségeit. Ami a folytatást illeti, mint már írtam, július elején Bózsván ismét találkozunk velük és rögtön ezután eljönnek Miskolcra is. Elbűvölte őket Miskolc és gyönyörű környéke, természeti szépségei, szeretnék jobban megismerni ezt a vidéket és ebben mi örömmel segítünk. Július végére meghívtak minket egy festői lengyel tájra, Ochotnica Dolna-ba, méltó módon és körülmények között megünnepelni a lengyel gombászok napját.

Hát ennyi volt a történetem. Remélem lesz még alkalmam többször is beszámolni a magyar-lengyel közös rendezvényeinkről, gombázásainkról és nem csak arról.
Nemzeti Együttműködési Alap