MIGE
2024. március 28.
Gedeon, Johanna

MIKOKOMPOZIT, a jövő környezetbarát anyaga

 Darai Balázs írása

 

Nem új a nap alatt, hogy a mezőgazdaság melléktermékei adalékanyag formájában új szerepet kapnak bizonyos gyártott anyagok tulajdonságainak javítása kapcsán. Gondoljunk akár a vályogtéglára, ahol a szalma a kötést és az anyagszerkezet lazításával a jobb hőszigetelést segíti. A példák sorában találunk olyan anyagot is, amik a modern kompozit anyagok előfutáraként a gipszből öntött díszítőfigurákat erősítették növényi rostokkal, vagy akár hozzákevert állati szőrrel. Látjuk, hogy a társított anyagok kombinációjából bizonyos vonatkozásban új tulajdonságokkal bíró, erősebb és jobban felhasználható anyag (kompozit) jön létre.

 

A laskagomba termesztők már régen tapasztalják, hogy ha a letermett anyaguk kiszárad, nehezen aprítható, elégetni szinte lehetetlen, ha mégis begyullad, napokig csak izzik. Ezeknek a tulajdonságoknak mi gombatermesztők csak kárát láttuk. Nem így két amerikai (USA: Eben Bayer és Gavin Mclntyre) fiatalember, akik gondoltak egy merészet (HEURÉKA) és pont ezeknek a tulajdonságoknak kihasználására építve a gyakorlati hasznosítás megoldásait keresték és találták meg. Találmányuk szerintem korszakalkotó!

 

A mezőgazdaság melléktermékei - amik adott esetben egy helyen nagy mennyiségben keletkezve lehetnek környezetre veszélyesek is (fűrészpor, nádfeldolgozás mellékterméke, földimogyorótok hulladék, stb.) - alkothatják az alapját a külön erre a célra feldolgozott termékekkel együtt (pl. darált, vagy szecskázott szalma) ennek az általam mikokompozitnak nevezett anyagnak.

Gyártása során az előkészített anyagot, mint a gombatermesztésnél, át kell szövetni a gomba micéliumával azzal a különbséggel, hogy itt az alapanyagot a felhasználási célnak megfelelő formába töltjük. Ha az alapanyagnak az átszövetése a gomba micéliummal megtörtént, az életfolyamatot meg kell szakítani és ezután ki kell azt szárítani. Ekkor egy gombamicéliummal összeragasztott anyagot kapunk, aminek a tulajdonságai sokrétű felhasználásra teszik azt alkalmassá. Ez az anyag jó hő- és hangszigetelő, mezőgazdasági melléktermékből készül, mechanikai energiát - ütést elnyelő tulajdonsága van, ezért csomagolásra kiválóan alkalmas a ma használt műanyaghabok helyett.

 

 

 Formázásának, tömegének nincs felső határa, ha a kiszárítás ésszerű időn belül megoldható, tehát jó térkitöltő lehet akár a gépjárműiparban is.  Lényegében felhasználásának számtalan lehetősége van. És végül két legfontosabb tulajdonságáról se feledkezzünk el. Ez az anyag nehezen ég, szinte meggyújthatatlan, önkioltó. Másik tulajdonsága pedig a környezetbarát mivolta. Célirányos felhasználása után a talajba kerülve – főleg aprított állapotban – hamar  bomlásnak indul és arra jó hatással van, szerkezetét javítja, a talajéletet serkenti és annak erejét növeli.

Az USA-ban a szabadalomra építve új iparágként már üzemi méretekben állítják elő a mikokompozitból készült termékeket. Az ára még viszonylag magas, de mi kerülhet többe a környezetszennyezésnél (műanyaghabok), amivel szemben áll ez a környezetbarát anyag? A kutatások természetesen tovább folynak.

 

A felhasznált alapanyag és a célnak megfelelően kiválasztott gombamicélium számos új tulajdonságot és lehetőséget rejt még magában. Ezek a kutatások nem drágák, csak felkészültséget és türelmet igényelnek. Itt biztatnék mindenkit, aki ehhez ért és gombatermesztéssel foglalkozik, hogy az ilyen irányú felhasználásra is gondoljon.

 

 

 

 

 

 Amikor az interneten erről olvastam, elhatároztam, hogy szerény lehetőségemmel élve ennek az anyagnak és felhasználásának a népszerűsítését felvállalom. Ezért készítettem két formázott mikokompozit bemutató darabot. Ezeket a 2013. február 22-23-24-én Miskolcon rendezett Kocsonyafesztiválon a Zöld Sátorban egyesületünk, a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) standján állítottuk ki.  Az érdeklődő, nagyra becsült látogatóknak pedig elmondtuk, hogy mit is látnak. Az anyag éghetetlenségét pedig számtalanszor bizonyítottuk a helyszínen.

Természetesen a mikokompozit bemutatása a meglepetés erejével hatott ugyanúgy, mint rám, amikor én találkoztam először ezzel az új tulajdonságokkal rendelkező anyaggal.

 

Ezekkel a gondolatokkal bocsátom útjára a mikokompozit bemutatását. Reményeim szerint hallunk még erről az anyagról többet is, mivel felhasználásának lehetősége határtalan és befogadása a környezetbarátok részéről nem lehet kétséges. Mint újdonság, ez az anyag nagy lehetőséget rejt az innovatív készséggel rendelkezők részére, hiszen sem hazánkban, sem az EU-ban nem találtam ilyen irányú fejlesztéseket.  

 

Az írásban szereplő (USA:  Eben Bayer és Gavin Mclntyre) nevek kijelölésével bővebb információhoz lehet jutni az interneten.

 

 

 

Darai Balázs

Miskolc, 2013. március 8.