MIGE
2024. március 28.
Gedeon, Johanna

Apró csodák – a cyphelloid gombák

 

Szilvásy Edit írása

 

A kertünkben a szőlőt metszettem (2016. februárban), s egy elhalt ágon szőrős, fehér gombákra figyeltem fel. Azt hittem, hogy egy tömlősgombát találtam. Néhány napra nedves vattára, nylon zacskóba tettem a kis ágdarabot, remélve, hogy a rajta lévő zárt gomba kinyílik, kifejlődik, és érett spórát találok majd benne.

 

Amikor kinyíltak a kis gömbök, mikroszkóp alá tettem, de nem láttam az aszkuszos gombák klasszikus tömlőit, sem jellegzetes spórákat, s igencsak nagyot néztem, amikor egy bazídium (4 nyéllel) került a szemem elé. Jaj, hát ez egy bazídiumos gomba! Gyors könyvlapozgatás után rátaláltam a Lachnella alboviolascens (bodza szemcsegomba) képére, spórarajzára, melyre az én gombám leginkább hasonlított.

 

Miután megtudtam, hogy milyen spórát kell keresni, nem volt nehéz megtalálni a mikroszkópban az addig észre nem vett spórákat.

Ezek után nem bírtam ki, beleástam magam a cyphelloid gombák világába.

 

Először következzék egy kis rendszertani áttekintés:

 

Cyphelloid gombáknak nevezzük a fordított csésze, harang vagy cső formájú termőtesttel rendelkező bazídiumos gombákat. Termőtestük kicsi (átmérőjük kisebb, mint 10 mm), korong, kehely, harang vagy cső alakúak, egy ponton kapcsolódnak az aljzathoz. Általában vékony húsúak, a sima termőréteg a termőtest belsejét fedi. Egyes fajok külső részét durva szőr borítja. E gombák korhadékbontók, többnyire holt faanyagon, de pusztuló vagy elpusztult lágyszárú növényeken is találkozhatunk velük. A termőtestek jellemzően nagy csoportban, szorosan nőnek egymás mellett.

 

Fries 1822-ben írta le először a Cyphella nemzetséget, több mint 300 fajt soroltak a cyphelloid gombák közé. Már akkor is világos volt, hogy a fajok nagyon sokfélék, mivel például a spórák színe sem volt azonos, világos és barna színű is előfordult közöttük. A csoport revízióját követően egyetlen faj maradt a Cyphella nemzetségben.

 

A Cyphellaceae család is sokféle fajt és nemzetséget fogott össze, heterogén jellegét DNS-vizsgálatokkal is igazolták. Bebizonyosodott, hogy ezek a gombák (legkevesebb nyolc alkalommal) egymástól függetlenül fejlődtek ki a bazídiumos gombák csoportjában.

 

Az általam bemutatott, különleges, apró bazídiumos gombákat is eredetileg a Cyphellaceae családban helyezték el. Mára már kiderült, hogy valójában ezek a fajok is más családba tartoznak.

 

A Niaceae család Lachnella és Merismodes nemzetségének egy-egy fajára, a Lachnella alboviolascens-re (bodza szemcsegomba) és a Merismodes anomala-ra (szőrős szemcsegomba) sikerült gombászásaim során rátalálni. 

 

Nem hagyom ki a felsorolásból a másik két cyphelloid gomba ismerősömet sem, a csőszerű termőtestű Henningsomyces candidus-t és a harangformájú Calyptella gibbosa-t, melyek a Marasmiaceae (szegfűgombafélék) családjába tartoznak.

Érdekességként megemlíteném, hogy a májgomba (Fistulina hepatica) termőrétegén elhelyezkedő csövek, melyek nincsenek összenőve, szintén felfoghatók cyphelloid termőtesteknek.

 

Mikor gyanakodjunk, hogy cyphelloid gombát találtunk? 

 

-          Ha a gomba külső felülete bozontos-szőrős.

-          Ha a gomba mérete nagyon apró, pár milliméter.

-          Tájékozódási pont az is, hogy a cyphelloid gomba általában lefelé lóg, így a spórák kihullhatnak a pohár, cső, vagy serleg alakú termőtestből. Az

            aszkuszos gombák csészéi mindig felfelé állnak.

-          A cyphelloid gombák hasonlítanak az aszkuszos gombákhoz, de a mikroszkópban nem aszkuszokat, hanem bazídiumokat láthatunk.

 

A Henningsomyces candidus apró, hófehér cső, mely korhadó farönkökön, még álló, elszáradt fák üregében található. Hosszúsága kb. három milliméter, átmérője ennek kb. egyhatoda. Kis méretüket mintha kompenzálni igyekeznének azzal, hogy nagy „rajokban” nőnek. Így nem lehetetlen észrevenni őket. Látványos fotókat makro objektívvel lehet róluk készíteni. (Sajnos az én fotóm nem sikerült, így Molnár László fotójával szeretném a fajt bemutatni.)

 

A Merismodes anomala (szőrős szemcsegomba) nedves élőhelyeken, lehullott fadarabokon található. A pár mm-es szőrős gombócok nedvesség hatására nyitják fel csészéjüket, szárazságban nyugalmi állapotban vannak.   

 

A Calyptella gibbosa kis fehér harangjaira pusztuló, vastagszárú, lágyszárú növényeken, ágdarabokon találhatunk, nedves élőhelyeken, és mert kis harangjaik nem felfelé állnak, rögtön gyanút foghatunk, hogy egy cyphelloid gombával van dolgunk.

 

A Lachnella alboviolascens (bodza szemcsegomba) száraz vagy kidőlt lombos fák, cserjék ágain, elhalt lágyszárú növények szárán él. A termőtest korong alakú, 0,5–1,5 mm-es átmérőjű. Belső felülete kékesszürke, viaszos fényű. Külső felülete fehér szőrszálakkal fedett.

 

Az ilyen apró gombák megtalálásához szükséges négykézlábas gombászáshoz türelem, elszántság kell, nagy kihívás a szemnek, figyelemnek megtalálni őket.

 

                                        

           Henningsomyces candidus                                                                                 Fotó: Molnár László

 

 

 

 

              

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                 Merismodes anomala                                                            Fotó: Szilvásy Edit

 

 

 

 

 

        

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

               Calyptella gibbosa                                                                   Fotó: Szilvásy Edit

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                Lachnella alboviolascens                                                              Fotó: Szilvásy Edit

 

 

 

Megjelent a Magyar Gombász 41. számában (2016. március – augusztus).