MIGE
2024. március 29.
Auguszta

A Bükk egy budai gombász szemével - 2. rész

 

 „ A gombák olyan változatosak és sokalakúak, hogy határozásukkor már elégedettek lehetünk azzal, ha felismerjük saját határozatlanságunkat."

Régis Courtecuisse: Európa és Franciaország gombái

 

Nekem a Bükk tanpálya, ismeretlen birodalom, amikor is hazaérve az a legfontosabb, hogy lekapjam a könyvespolcról a gombahatározót és megpróbáljam beazonosítani az ott talált, számomra ismeretlen gombát. Aztán az éjszakai kutatások eredményeként másnap reggel álmos szemekkel felkelve, hogy most már aztán kidobom a „kisrohadékját", és az asztalon felejtett gomba kihulló rózsaszín spóraszínével szemem közé kacsintva mondja: no lám, miért nem a döggombák között lapoztál? - és kezdem új szempontok szerint a kutatást, majd felismerve tudományom végességét megyek segítséget kérni, a nálamnál okosabbaktól.

 

Talán nem forog sírjában Radnóti Miklós, de a versét én már rég átköltöttem magamban: S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy gomba, nevét is, virágát is tudom.

Jó ideje fontos számomra, hogy tudjam a gombát nevén szólítani: Nem csak a változatosság kedvéért, de szívesen járok a megszokott gombalegelőimen kívül más legelőkre is tudásomat bővíteni. Így 2001-ben az Országos Gombásztalálkozón Bükkszentkereszten volt alkalmam először a Bükkben gombászni. Sajnos, akkor még nem vezettem fajlistát, és csak arra emlékszem, hogy egy szakállas túravezető (a nyáron kiderült, hogy Kóta Lajos volt :-) elvitt minket Fehérkőlápára és a réten nagyon sok őszi kikerics volt.

2004. augusztusában lehetőségem volt egy autós útra, s a helyszínt is én választhattam meg, mindegy hogy hol, csak gomba legyen alapon. Budapesten és környékén a szárazság miatt gombanyomokra akkor még véletlenül sem lehetett lelni. Így került képbe a bükkszentlászlói áfonyás bükkös, mint hűvösebb, magasabb régió, ahol ugyan később kezdődik, de tovább tart a gombaszezon nyáron. Akkor 64 fajt sikerült regisztrálni, ami ugyan nem sok, de szárazságban már valami. Emlékezetemben a ritkább gombafajokhoz mindig eltárolom a lelőhelyét is, így a fás gerebenekhez most már Bükkszentlászló is kapcsolódik.

(Azon szokásomon, hogy az általam talált ritka gomba említésekor lelőhelyét is hegység szinten elmondom, egyik szakköri társam, amikor a bársonyos rókagombáról beszéltem neki, nagyon elcsodálkozott. „Editke, maga jobban emlékszik ezekre, mint a szerelmi élete apró részleteire" - volt a kissé provokatív reakciója e „tudományomra".)

 

 

                                                                                                                Merev gereben   

  

                                                                                                                Nemezes szagosgereben

 

E bükkszentlászlói kirándulásunkon talált két fás gerebent Albert László határozta meg, és a Mikológiai Közlemények 2008-as számában szerepelnek a bükkszentlászlói 2004. augusztus 21-i adatok is. Az említett két gomba a merev gereben (Hydnellum compactum) és az összenőtt gereben, újabb nevén nemezes szagosgereben (Phellodon confluens) volt, melyet a magyarországi vörös lista 1-es kategória szintre (eltűnéssel vagy kihalással fenyegettet) javasoltak a Bankeraceae család kutatásával foglalkozó szakemberek. Aznap még szándékoztunk Répáshután is körülnézni, de emlékeim megkoptak és nem találtuk meg a répáshutai csodaerdőt, ahol régebben az izabellvöröses csigagombát (Hygrophorus poetarum) s még egy könnyen meghatározható, de nem túl gyakori pókhálósgombát, a Cortinarius humicolát (magyar név nincs) találtam.

 

 

                                                                                                  Izabellvörös csigagomba     

 

                                                                                                                 Cortinarius humicola     

 

 

 

 

A faluban érdeklődve, hogy hol lehet gombát szedni a környéken, ajánlották nekünk a Tebe pusztai erdőt. No, fenyvesben, nyáron, szárazságban mit lehet találni: néhány kiszáradt rókagombát, és a nagyon ritka elegáns pókhálósgombát, a Cortinarius elegantiort!! Ezt a gombát Dima Bálint határozta meg vegyi reagensekkel, mert a gombán látható makroszkópikus bélyegek ehhez kevesek. E három lelőhellyel reprezentált (1 mátrai és 2 bükki) pókhálósgombának az idén második bükki adatát sikerült regisztráltatni egy másik helyszínről, de erről majd később.

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                        Elegáns pókhálósgomba

 

A következő, III. részben a 2008-as bükki gombászélményeimről írok.

 

A cikkben említett gombákat illusztráló fotókat a netről Google képkereső program találatai alapján töltöttem le, mivel fotózásra csak két éve adtam a fejem.

 

Gortva Edit