MIGE
2017. július 22.
Magdolna

A HEGYI JUHARFA ERDÉSZETI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE

(Várfalvi József írása)

(Fotó: Szűcs Béla)

 

Hegyi juhar, a 2003. év fája

A juharfa félék elnevezése és rendszertani besorolása az 1700-as évek közepén Linnétől származik. A tudományos név eredetére többféle elgondolás is létezik. "Acer" = erős, tartós. A növényrendszertan VI. csoportjába, a virágos növények 22. családjába tartozik. A juharfélékre jellemző a keresztben átellenes rügy és levélállás, a karéjos levélforma, a fürtös vagy bogernyős virágzat és termés, illetve a szárnyas magforma.

Lófő tisztás

A Lófő tisztás bejáratánál 

A juharok növénycsaládjának jelentős számú faja van. Nálunk is mintegy 6-8 féle juhar fajtával foglalkozunk. Ezek közül legfontosabb a hegyi juhar: Acer pseudo platanus . Ezt a fajt választotta a tudomány a 2003. év fájának . A továbbiakban már csak ezzel foglalkozom.

 

Leírása, elterjedési köre

A hegyi juhar hajtásai zöldesbarnák, világos paraszemölcsökkel. Rügyei közül a csúcsrügy a legnagyobb, színe zöldessárga. Az oldalrügyek kisebbek, keresztben átellenesen helyezkednek el. Az oldalrügyek a nagy, 8-15 centiméteres, rendszerint ötkaréjú levelek hónaljában találhatók, a patkó alakú levélripacs által körülvéve. Levélnyele 8-10 cm hosszú. A levélkaréjok egyenlőtlenül csipkés, vagy fűrészes szélűek és hegyesek. A levelek világoszöld színűek, fénylők, kopaszok. Ősszel a lombfák közül a leghamarább kezd sárgulni.

Törzse, különösen állományban, igen szép hengeres. Elsőrendű fa. Kérge vékony, finom, középkoráig sima marad. Utána fokozatosan repedezik, majd a platánhoz hasonlóan cserepekben válik le a törzsről. Gyökere nem karó alakú, hanem mélyre és messze oldalra hatoló un. szívgyökérré fejlődik.

 

 

Hegyi juhar
Termésfürtök

 

Elterjedési területe a bükkéhez hasonlít. Spanyolországtól Francia- és Németországon át Bulgárián és az Uralon is túl terjeszkedik. Magyarországon a Duna-Tisza közi száraz területeket kivéve szinte mindenütt megtalálható.

A hegyi juhar középeurópai jellegű flóraelem. Hegyvidéki fafaj. Lombfáink közül a madárberkenyével együtt a legmagasabbra hatol fel a tenger szintje felett. A nedves, hűvös klímát kedveli. A talaj ásványi anyag tartalmával szemben igényes. Televényben gazdag talajt kíván. Legjobban fejlődik a mészkövön kialakult agyagos üde talajokon. A mészkő és andezit szurdokerdő bükköseinek állandó kísérő elegyfája. Különösen a félszáraz, üde, félnedves típusú termőhelyeken ad értékes faanyagot.

A bükk felújulása során még a bükkújulat záródása előtt települ be a juhar a hézagokba. Olyan ártereken, ahol pangóvíz és hosszas elöntés nem fordul elő, a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben is értékes elegyet alkothat. A téli és a kései faggyal szemben érzéketlen, de a korai fagytól szenved. A nyári forróságot és az aszályt megsínyli. Nem fejlődik jól a nagyon meszes és a nagyon savanyú talajokon sem. Sem a száraz-, sem a homoktalajt nem kedveli. Sziklás talajon jól érzi magát, ha a repedésekben elegendő termőföldet és nedvességet talál. Gazdag lombhullásával a talaját javítja.

A hegyi juhar magtermő korát szabad állásban 25-30, állományban 40-50 éves korában éri el. Gyakran és bőven terem. Április - májusban nyíló virágzata 8-15 cm hosszú összetett fürtben lóg le. A sárgászöld virágok csésze- és sziromlevelei alig különböznek egymástól. A virágok lombfakadás után fejlődnek, illetve nyílnak. Termése csüngő fürtökben fejlődik. A két világosszürke vagy zöld, összenőtt magnak viszonylag hosszú zöld, majd barna, egymással hegyesszögben álló szárnya van. A magvak a szárnyból erősen kidomborodnak. A mag októberben érik és télen hull le a fáról. Rendszerint átfekvő magja van.

A magvak gyűjtése fáról, vagy fa alól történik. Általában természetes úton települ be a fő fafajok közé, de ha valahonnan hiányozna, úgy a csemetekertekben nevelt csemetét ültethetünk pótlásként. A magot jól előkészített csemetekerti talajba vethetjük ősszel vagy tavasszal. Tavaszi vetés előtt célszerű a magot néhány hétig nedves homokban rétegezni. Az elvetett mag vetés után 5-6 héttel csirázik. A csira csemete két lándzsás sziklevéllel bújik ki a földből. A szikleveleken hosszában három párhuzamos sávot találunk. A csemete egy év alatt 15-30 cm magasságot ér el. Hasonló hosszúságúra fejlődik a gyökérzete is. A csemetét egy-két éves korában ültetjük ki az erdősítésbe.

Mint korábban már említettem, a hegyi juhar a bükkösök, gyertyános tölgyesek, sziklai szurdokerdők, ligeterdők igen fontos kísérő fája. Törzse zárt állásban, kedvező termőhelyen 25-30 méter magas hengeres alakot nevel. Az első néhány évben karógyökere fejlődik, mely később erősen szerteágazó, un. szívgyökérré alakul. A fácska 4-5 éves korától már évenként 100-150 cm hosszúságot is nőhet. Ezt az ütemet 20-25 éves koráig is megtarthatja.

Közepes fény- és hőigényű fafaj. Az éghajlati szélsőségeket nem kedveli. Csemete korában az árnyalást is elviseli, ez segíti a bükk és tölgy újulatok közti megtelepülését. Segíti települését a magvak szárnyas mivolta is, mert így a szél 50-100 méter távolságra is elviheti. Ez növeli a fafaj társulási képességét. Ezt a képességét csökkenti viszont a klíma- és talajigénye, valamint a gyenge gyökérsarj, illetve közepes tuskósarjadzó képessége.

 

 

Hegyi juhar 3
A jellegzetes szárnyas magvak


 

Erdőgazdasági jelentőségét növeli a zárt állásban képződő értékes törzs fejlesztése. Megfelelő termőhelyeken törekedni kell a fő fafajok közé természetes úton történő betelepülésének segítésére. Úgyszintén telepíteni kell parkokban, erdősávokban és út menti fásításokban egyaránt. Különleges színeződésével fokozza az út menti sávok élénkítő látványosságát.

 

Károsítói: gombák, rovarok

Mint általában a juharféléknek, a hegyi juharnak is jelentős számú károsítója van. Szerencsére mivel csak elegyfaként fordul elő az állományokban, számottevő kárt nem tudnak benne tenni. Levelein fellépő legfontosabb gomba károsítója a Rhytisma acerinum , mely a levelek tintafoltossága nevű betegséget okozza. Már júniusban megjelenik, apró pontszerű sárga levélfoltok formájában. A foltok fokozatosan növekszenek és középpontosan megjelennek a fekete szklerotikus képződmények. A foltok augusztus végére 7-12 mm-t is meghaladó szklerotikummá fejlődnek.

Másik károsítója a Sawadea bicornis , mely a juharok lisztharmat betegségét okozza. A Christulariella depraedans gomba a fa levelén fehér foltosságot okoz. A phylosticta minima barna növekvő levélfoltokat, nekrózisokat okoz. A Pleuroceras pseudoplatani a hegyi juhar levélbarnulását okozza. A Nectria cinnabarina a gazdanövényen főleg szaprotróf, vagy gyengültségi parazita. A kéregben fejlődik és a hajtások elszáradását idézi elő. Az elhalt ágakon jelennek meg a konidiumos sztómák. A fa testében károsítanak a következő gombák: Ustulina deusta , egy tömlős gomba, mely a gyökfő sebzéseken át jut a fa testébe. A fatest károsítói még a bükkfatapló (Fomes fomentarius) , a pisztricgomba (Polyporus squamosus), alma likacsgomba (Spongipelis spumeus), a lépcsőzetes tapló (Oxyporus populinus), az elterülő rozsdástapló (Inonotus obliquus), a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) , és más fajok. A fák alatt a kalapos gombák közül a fő fafajokat kísérő bármelyik faj megtalálható.

A juharok rovarkártevői az alábbi fajok közül kerülnek ki. Több mint 150 ízeltlábú faj kártételéről tudunk a világon. Ide tartoznak a polyfag lombfogyasztók, pl. Lymantria dispar, Operophtera brumata, Torrix viridana, Pandemis ribeana, Phyllobius fajok, vagy az Acromicta aceris nevű bagolylepke hernyója is. Leveleinek felszínén piros színű gubacsokat okoz az Aceria macrorryncha gubacsatka. Több levéltetű is károsít a juharfán, pl. a Perphyllus aceris. Ezek okozhatnak mézharmatot is a fákon, ami hasznos is lehet. Számos levéldarázsfaj lárvái is élősködnek a hegyi juharon, pl. a Pomphilius neglectus, vagy a Heterorthus aceris levélaknázó.

 

Hegyi juhar 4
A vizsgált fán nem találtunk egyetlen ép levelet sem


 

A termést károsítja az Ectoedemia sericopesa nevű aknázó stb. A leveleken képez gubacsokat a Harrisomya vitrina is. Az ágakon többféle pajzstetű is károsít. Ágaiban él a Rhopalapus hungaricus nevű cincér lárvája. Rajta kívül még több más cincérfaj is él a juharfa elhalt idősebb törzsrészeiben, pl. a Rosalia alpina is. A törzsek alsó szakaszában károsít a nagy farontó (Cossus cossus) álcája is, mely 3 év alatt fejlődik ki.

 

Felhasználása, régen és ma

Faanyag hasznosítás szempontjából a legértékesebb juharfánk a hegyi juhar. Finom, selymes szöveti szerkezetű, esztétikus, jó műszaki tulajdonságú faanyag. Célszerű lenne termelését fokozni. Zárt állásban hosszú, egyenes hengeres tiszta törzset fejleszt. A fa 25-35 méter magasra is megnő és előfordul pl. Bakonybélben 100-150 cm átmérőjű törzs is. A 35-40 cm átmérőjű vastag egyed 70-80 éves korában 8-10 méter hosszú ágtiszta hengeres törzset is fejleszt. Parkokban, szabad állásban viszont rövidebb, földig ágas törzset és nagy koronát fejleszt.

A hegyi juhar az egyik legvilágosabb fájú fafaj, fája csaknem fehér, esetleg sárgás színárnyalattal. Szórt likacsú, színtelen gesztű fa. Edényei szabad szemmel nem láthatóak, a bélsugarak igen. A sugárirányú metszeten a bélsugarak átmetszése folytán a rajzolat fénylő szalagokat mutat. Ettől kapja a fa a selymes fényét. Jellemző rá a csomorosság: "madárszemű juhar".

A juharfát számos, az előzőekben már említett gombafaj megtámadhatja. Előfordul, hogy a fa belseje már elkorhad, de kívül semmi sem látszik rajta. A gomba bontás hatására a fatest sokszor elszíneződik, pl. kékül, zöldül. A magas keményítő tartalom miatt a fa hamar befülled, ezért felvágás után sürgősen tető alá kell vinni és szellősen tárolni. Légszáraz állapotban a fa súlya 530-700 kg/m3 körül van. Viszonylag kicsi a zsugorodási értéke. Kopásállósága a bükknél gyengébb, csak belső felhasználásra alkalmas.

A hegyi juhart kár tűzifaként felhasználni. Fájából furnért, fűrészárut célszerű készíteni. Könnyen, finoman megmunkálható, faragható, esztergálható, szegezhető. Fáját a bútoripar kedveli, tömör faként, frontfelületként egyaránt használják. Jó asztallap, parketta, falburkoló készíthető belőle. Egyik legfontosabb alkalmazási területe a hangszeripar. A hegedűnek, csellónak, hárfának, fúvós hangszereknek, pl. furulyának fontos alapanyaga. Játékok, konyhai felszerelések készítéséhez is kedvelik.

A hegyi juharfát régen jávorfának is nevezték. Ezen a néven található meg Mélius XVI. századi Herbáriumában, sőt a XIX. században kiadott magyar füvészkönyvben is. A magyar nyelvben méginkább használatos volt az iharfa elnevezés. Ez a név máig fennmaradt egyes helységnevekben, pl. Iharos, Iharosberény stb. Az ókorban szent faként tisztelték, a germánoknak is szent fájuk volt. A juharfa közismerten a kanadaiak nemzeti jelképe. Már a legrégebbi időkben is készítettek a juharfából használati eszközöket. Maradványokat találtak a svájci neolitikus bronz és vaskori cölöpépítmények feltárásánál és a római kori leletek között is. Állítólag a trójai faló is juharfából készült.

A keresztény középkorban is tisztelték a hegyi juharfát. Hitték, hogy a juhar megvéd a démonoktól és a villámcsapástól. Amerikában édes, cukros nedvet csapoltak a juharfák törzséből. Erre használták pl. a cukor juharfát. Az indiánok a juharfából cukorfa ültetvényeket is telepítettek. Korábbi időkben nálunk is csapoltak a hegyi- és a korai juharfa törzséből édes nedvet. A hegyi juhar jóval több nedvet biztosított, mint a korai. Ugyancsak használták és helyenként még most is használják a juharfa lombját állatok etetésére is.

 

Miskolc 2005-07-10. Várfalvi József
Nemzeti Együttműködési Alap