MIGE
2017. december 11.
Árpád

A nyárak erdőtársulása és ökológiai áttekintése

(Várfalvi József írása)

(Fotó: Szűcs Béla)

Egy kis rendszertan

A tudósok a növényvilágot a könnyebb áttekinthetőség érdekében rendszerekbe sorolták és hét törzsre osztották fel. Az első rendszert 1730-ban Linné alkotta meg. Mi most a Soó Rezső és társai által módosított rendszert vesszük alapul, mely szerint a növényvilágot az alábbi törzsekre osztottuk:

  1. Baktériumok
  2. Moszatok
  3. Gombák
  4. Zuzmók
  5. Mohák
  6. Harasztok
  7. Virágos növények

Tehát a VII. törzs a virágos növények. Ebbe a törzsbe tartozik jelenlegi témánk alanya is. A nyár ezen belül a 95. család, a Fűzfélék családjának első alcsaládjába tartozik. A füzek családjára jellemző, hogy kétlakiak és barkás viráguk és termésük van.

A nyárak leveleinek rendszerint hosszú lapított szára, nyele van. A levéllemez alakja rendszerint szív, deltoid, rombusz, vagy karélyos. A nyárak fajtái közül legalább nyolcat ismerünk és termesztünk Magyarországon. A legfontosabb nyárféleségeink az alábbiak:

 

Fehérnyár (Populus alba):

A folyómenti homokos és lapályos területek őshonos fája. Főleg lapályos és ártéri homok- és vályogtalajokon fejlődik jól. Jól tűri a vízszintingadozásokat és az elárasztást. Eurázsiai flóraelem - fényigényes fafaj.

A nagyon kötött agyagot és a sivár homoktalajokat kerüli. A korai és kései fagyokat bírja. A kemény tél viszont fagyrepedéseket idézhet elő a törzsén. Alakja jó, szép törzset nevel, hatalmas fává nő. Gyorsan növő fafaj. Karógyökere is van, de jelentősebbek a vastag, szerteágazó oldalgyökerei. Kérge paraszemölcsökkel borított, sokáig sima marad, zöldesszürke színű, később repedezetté válik.

 


Fehér nyár


Rügyei általában kúp alakúak, rövidek, molyhosak, illetve nemezszőrzettel borítottak. Levele kétalakú. A tavasziak kerekded tompán fogazottak, dús fehér szőrzettel fedettek. A nyári levelek karélyosak, 3-7 karéllyal bírnak.

A nyárak, így a fehér nyár is kétlaki. Külön fán található a hím és másikon a nővirág. A virág és a termés 6-8 illetve 6-10 cm-es barka, illetve barkaszerű füzér képződmény. Termése április végén, május elején érik. Magja éretten 1-2 mm hosszú sárgásfehér bogyó, mely fehér vattaszerű szőrzettel száll tovább a szelek szárnyán.

Gyorsan kell elvetni, mert csirázó képességét hamar elveszti (6-8 nap). Nedvesség hatására a mag gyökérkezdeményeinek végén gyökérkoszorú jelenik meg, mely a talajra tapad. Segítségével talpra áll a két, lapát alakú sziklevéllel rendelkező csiracsemete. Az első lomblevelek keskenyek, ép szélűek, ezüstös fehér szőrzettel borítottak. Sarjadása jó. Mind gyökérről, mind tuskóról könnyen és jól szaporodik. Gyommentes talajon magról is könnyen felújítható.

Fája szórt likacsú, szíjácsa világos sárgás vagy fehér színű, gesztje sárga, szurkosodó. A fatestben gyakori a gesztelválás. Furnérnak ezért nem jó. Ládadeszka, bányadeszka céljára alkalmas anyag.

 

 

Nyárfák
Nyárak a Hejő fölött

 

Tőkegomba
Tőkegombák


Rezgőnyár (populus tremula)

Hegyvidéki fa, bár mindenütt megél. Szép törzset nevel, laza lombozatú, fényigényes fafaj. Gyökérzete sekély, de szétterjedő. Sima szürkészöld színű kérge van. Talajjal szemben igénytelen.

Rügye hegyes, barna, fénylő, ragadós, mézgás. Tavaszi levelei kerekdedek, fogazottak, nyelük hosszú lapított. A nyári levelek hegyesek, fogazottak, nagyobbak. Hosszú, a levéllemezre merőlegesen álló levélnyele miatt a levél könnyen rezegni, zörögni kezd.

Barkavirágzata van. Termése májusban érik. Lassabban fejlődik, mint a fehér nyár, bár elég gyorsan nő. Általában 50 évig élhet.

Színtelen gesztű fa, évgyűrűi alig láthatóak. Edényei apró nyílásúak. Egészséges fája igen értékes furnér, cellulóz fa. Hozama 100-500 köbméter/hektár. Csak elegyfának való az erdőben.

Európai mediterrán elem. Úttörő fafaj. Az éghajlati szélsőségeket jól tűri.

 

Szürke nyár (populus canescens)

A fehér nyár és a rezgőnyár kereszteződéséből származik. Termőhellyel szemben igényesebb, mint a fehérnyár. Ártereken gyakoribb. A száraz helyeket kerüli. Szintén fényigényes, gyorsan növő fafaj.

Kérge szürkés ezüstös színű. Igen szép törzset nevel. Fája nem mézgásodik, tehát értékesebb a fehér nyárétól.

 

Fekete nyár (populus nigra)

Hazája Európa és Észak- Afrika, de szinte mindenfelé előfordul. Árterek és vizek környékén él. Az elárasztást is jól bírja. Jó fejlődést gazdag talajon mutat. Nagyon fényigényes.

Gyökere erőteljesen szétterülő. Kérge fiatalon sárga, sárgásbarna, sok paraszemölccsel. Csomoros. Rügye sötétbarna, sima, fénylő, ragadós. Hajtása is sima, kör alakú. Levele kihegyezett deltoid alakú, 5-10 cm hosszú, széle fogazott.

Virágzata barka. Korán virágzik. Hímvirága 4-6 cm-es barka, nővirága 10-16 cm hosszú. Gyapjas magtermése júniusban repül. Szaporítható magról, dugványról, gyökérsarjról, tuskósarjról.

Csomoros törzse értékes bútor alapanyagot ad. Egyenes törzse értékes hámozási, késelési, papírfa alapanyag. Sok károsítója van. Cincérek, levélbogarak, szövőlepkék, levéldarazsak, gubacstetű.

 

 

Fekete nyár
Gyakori károsító a fehér fagyöngy is

 

Tiszaháti nyár

A magyar és az afrikai feketenyár keresztezéséből alakul. Keskeny koronájú, fehér vagy szürke, sima kérgű, szép külsejű fa.

 

Jegenye nyár

A magyar feketenyár és az olasz feketenyár keresztezéséből jön létre.

 

Nemes nyárak

A nyárak ivaros úton könnyen kereszteződnek, így sokféle fajta jöhet létre. A nemes nyárak hajtása ötszögletű, szemben a fekete nyár kör alakú hajtásával. Ide tartozik:

Későn fakadó nyár , amely a magyar feketenyár és az amerikai feketenyár kereszteződéséből származik.

Korán fakadó nyár , a magyar feketenyár és a későn fakadó nyár kereszteződéséből jön létre.

Óriás nyár , az amerikai szögletes nyár anya és a piramis alakú feketenyár apa kereszteződéséből keletkezik.

Kezdetben csak ezeket a fajtákat ismertük nemes nyár név alatt. Ezek továbbszaporítása már sima dugványról történik. Közülük az óriás nyár a legértékesebb fajta.

Ide soroljuk még az Olaszországban szabad beporzásból szelektált Olasz nyárat is. Nagyon gyors növésű, de durva szövetű nyár fajta. Anyaga főleg csomagoló papírnak való.

 

A Fekete nyár közelebbről

Nézzük meg kissé részletesebben a fekete nyárat, mely a 2004. év fája volt.

Tudományos neve (populus) 1735-ből Linnétől származik, ami népet jelent. A nép fája. De utalhat a mozgékonyságra, a zizegésre is (pl. a leveleknél). A fekete (nigra) név pedig a feketedő színre, pl. a kéregrepedések sötét színére is utalhat. A "magyar nyár" név a finnugor nyelvre is utal (topolya).

Észak-Amerikában hatféle változata él. Hazánkban mintegy 4500 ha fekete nyáras erdő van. Itt a fehér fűzzel, égerrel alkot puhafás ligeterdőt. Helyenként a jó homoktalajokra is telepítették. Ma már természetes elterjedése sajnos veszélyben van. A folyószabályozások rontották, visszaszorították természetes élőhelyét. A szárazabbá vált ármentett területeken a nemes nyárakat telepítették helyette. Egyébként is, mivel a nyárak természetes úton könnyen kereszteződnek, a tisztafajú fekete nyárak területe is egyre szűkül (hibridizálódik).

Bár vannak erős morfológiai jegyei, meghatározásuk a kereszteződések miatt nehéz. Legjellemzőbb jegye: a fiatal hajtások kerekek, simák, sárgásbarna színűek. Ugyancsak jellemző tulajdonsága az alvórügyekből keletkező vízhajtások által képződő csomorossága. A harminc évnél idősebb egyedei között találhatók még tisztafajú egyedek, melyek igen szép hengeres törzset nevelnek nagy koronával. Ilyen a Borsodi fekete nyár .

 

A fekete nyár fájának tulajdonságai:

A nyárakat feldolgozás szempontjából a korábbiakban két csoportra osztották: hazai és nemes nyárakra. Ma már ez a csoportosítás nem elég, tovább kell bontani a csoportokat.

Lényeges a méretek szerinti bontás is. Hazánkban a nyárak főleg az ártereken érnek el jelentős méreteket. Egyik legnagyobb méretű példánya a győrzámolyi Gyalopi réten található, mely 32 m magas és 832 cm körméretű.

Jó termőhelyen 30-35 év alatt 20-30 m magasságot és 35-50 cm mellmagassági átmérőt is elérhetnek. Nem ritka a 15 m magas ágtiszta törzs sem. Dacára hogy puhafáról van szó, 200-300 évig is elélhetnek.

Nálunk már számos változata van a fekete nyárnak. Egyik leggyakoribb változata a populus nigra italica, vagy jegenye nyárfa. Elterjedt nálunk már az amerikai származású Populus deltoides is. E két faj alkotta nálunk a nemesítés alapjait. A nemesített anyagot vegetatív módon célszerű tovább szaporítani. A fekete nyár többnyire egyenes, hengeres törzset nevel, de fiatal korban ágait nyesni kell.

A fekete nyárak szövete sűrű, finom. A szíjács színe sárgásfehér, élesen elválik a zöldesbarna színű geszttől. A keresztmetszetben a szíjács adja a 30-40 %-ot. A szíjács víztartalma lényegesen kisebb, mint a geszté. A frissen döntött törzs geszt részében 180-200%, a szíjácsban 110-130 % a nettó nedvességtartalom. Ez gondot jelent a faanyag szárításánál. A nagy nedvességtartalom miatt feldolgozás előtt 2-3 hónapig szárítani kell.

Az évgyűrűk szélessége az éves csapadék mennyiségétől függően 2-30 mm között változik. Tipikusan szórt likacsú fafajról van szó. Gyakori hiba a fatestben a fagyrepedés, fagyléc, álgesztesedés. Különösen a tőrészben gyakori a rovar- és gombakárosítás.

 

 

Károsítás
Rovar- és gombakárosítás

 

Fizikai tulajdonságai közül nagy jelentőségű a fa sűrű szövete. Légszáraz állapotban sűrűsége 450 kg/köbméter. Kémiai tulajdonságai közül fontos a fafaj alkohol, lignin, cellulóz és pentosán tartalma. Általában a lignin tartalma 23-25 %, a cellulóz 52-54 %, a pentosán 18 %-ot tesz ki.

A jól fejlett törzs rönkanyaga 50 %. A fekete nyár könnyen megmunkálható, bár hibája, hogy bolyhosodik, szálkásodik. Frissen is könnyen hasad, de szárításnál lehet gond vele. Ragasztható, felületkezelhető anyag. Kiváló papír, cellulóz alapanyag. Jól szegezhető, csavarozható fa.

A feketenyár felhasználási lehetősége széles. Kiváló rétegelt lemeznek, bútorlapnak, gerendának, gyümölcsös ládának, alátétlapoknak. Hámozott, késelt lemezek készíthetők belőle. Különösen a csomoros anyag rétegei alkalmasak a bútorlapok felületi burkolására. Különféle dísz- és használati tárgyak is készíthetők belőle. Kültéri felhasználásra azonban nem alkalmas, mert könnyen vetemedik és korhad.

 

Károsítás:

A nyáraknak, mint gyorsan növő puhafaféléknek igen sok a károsítója. Míg a hazai nyárakból nagy területű monokultúrák nem alakulhattak ki, nagy károsító gócok sem képződhettek. Mióta azonban a nemes nyárakat hatalmas monokultúrákban is telepítik, a károsítás volumene is megnőtt.

Levélrozsda előidézői a rozsdagomba Melampsora fajok. A leveleken először sárga foltok képződnek a nyár vége felé, majd a levelek megbarnulnak és korán lehullanak. Másik rozsdásító gombafaj a Marsonina faj.

A nyárak törzsén és ágain okoznak fekélyszerű elhalásokat a Criptodia porthe populea és a Discosporium populeum gombafajok. Ezek ágelhalásokat és kiterjedt esetekben törzselhalást is okozhatnak. Gyakori a törzseken a nyálkafolyás is. A megbetegedés mértéke főleg a gazdanövény élettani állapotától függ. Ide tartozó gombák még a Citospora chrysosperma és a Valsa sordida.

A törzskárosító gombák főleg az Aigeros nyár csoporton okoznak törzskorhadást. Ilyen a Nyár tőkegomba (Pholiota destruens).

A Rozsdasárga tőkegomba (Pholiota aurivella) sebzéseken támad. Vörös revesedést okoz.

Az Ánizstapló (Trametes suaveolens) konzolos termőtestű. Fehér párnaszerű felülete bolyhos. Csöves termőrétegű. Fehér revesedést okoz.

Kései laskagomba (Pleurotus ostreatus).

Előfordul a nyáron a Bükkfatapló (Fomes fomentarius) is. Fehéren korhaszt.

 

Bükkfatapló

 


Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus). Termőteste csokros, legyezőszerűen szétterülő kalapokkal. Színe narancssárga, a csöves rész kénsárga színű. Vörös revesedést okoz.

Lilás réteggomba (Chondrostereum purpureum). Főleg elhalt fákon él. Elterülő visszahajló termőteste van. Fehéren revesít.

A Gyűrűs tuskógomba fajok és még sok más faj is él rajtuk.

Jelentős károsítói a nyáraknak a rovarok is. Ilyen például a kis- és nagy nyárlevelész. Főleg fiatal állományokban és csemetekertekben a levelek lerágásával okoznak jelentős kárt. Jelentős károsítók a cserebogárfélék is. A cincérek közül a kis- és nagy nyárfacincér főleg a törzsek belsejét károsítja. Károsítanak az ormányos bogarak, a nagy- és kis farontó lepke és a szitkár fajok is. A gyapjaslepke fajok és egyéb lombrágó hernyók károsítják a legyengült, főleg nemes nyár fajtákat.

 

Fa matuzsálemek

A puhafák általában rövid életűek, mégis találunk a világon, sőt hazánkban is tetemes méreteket és kort megérő nyárfa egyedeket is.

Szép időskorú, 5-6 m törzskerületű fehér nyár példányokat találunk Sárváron, Mosonmagyaróváron és Ercsiben is. Ezekhez a fa matuzsálemekhez gyakran családfa mondák kötődnek. Szép történet íródott a hédervári Kont fáról is, mely a család szigetközi kastélyparkjában állott.

A Győr, Moson, Pozsony határában álló fehérnyárfa korát ma már több mint 350 évesre becsülik. Balogh András 1953-ban szép rajzot készített róla.

A hédervári fáról Rapaics ír le egy gróf Hédervári Károlyhoz és családjához fűződő történetet. Szerintük ez a fa már a tatárjárás idején itt állt. Moson megye rendjei 1241-ben e fa körül gyülekeztek. E fa alatt esküdtek össze Kont és társai Zsigmond király ellen. Ezt a fát is szépen megfestette Balogh András festőművész is. Vajda Ernő "Öreg fák" című könyvében közöl róla szép fényképet 1965-ben. Devecseri Gábor pedig szép versben örökítette meg.

Raymann János 1724-ben mutat be egy óriás feketenyár törzset a zempléni Latorca mentéről, melynek törzs körmérete 16-25 m volt. A fa belsejében 3-4 pár kényelmesen táncolhatott.

Szud községben Sembery Imre születésekor ültettek el egy fát, melynek ágait a vihar halálakor törte le.

A Kápolnásnyék melletti Peterdy pusztán a Kenessey család birtokán egy feketenyár csoport áll, melynek egyik egyede 31 méter magas, kerülete eléri a 14 métert.

A Duna - Dráva szögletben álló feketenyárak magassága eléri a 42 métert is. A folyó menti ligetekben is áll néhány feketenyár egyed 5-7 m törzskerülettel. Reviczky Gyula költő Deák Ferenc emlékére énekelte meg.

Martonvásárott a Brunszvik kastély kertjében a Rózsa szigeten álló feketenyár óriás egyedét pedig Beethoven nyárfának keresztelték el.

Ezeken kívül még sok rendkívül szép és értékes nyárfa egyedről tudunk itthonról és külföldről egyaránt.

 

Parázstapló
Parázstapló (Phellinus igniarius)


 

Kultúrtörténeti vonatkozások

A Kárpát medencében honos terebélyes koronájú feketenyárakból egyre kevesebbet lehet találni. Utak mentén, vagy egyes temetőkben találhatóak még meg.

A nyár nevet urali eredetűnek tartják: nor = mocsár, azaz mocsári vizes területeken élő fát jelent. Hogy elterjedten élt az országban, jelzi, hogy köznevekben most is megtalálható. Térségünkben is találkozunk például a Nyárád nevekkel (Mező-, Felső-). Veszprém megyében is van Nyárád település, melyet 1237-40 között még "Naryhag" néven említenek az írások, ami nyárfával benőtt területet jelent. Csánky említi 1411-ben "Nyareghaz" néven a mai Nyáregyházat is. Nyárfasorról kapta nevét Erdélyben a Maros baloldali mellékfolyója is.

Mélius Péter írásaiban még kétféle nyárat: fehér és fekete nyárat említ.

A nyárfához kötődő mítoszokról is tudunk az irodalomból és szájhagyományokból. Jankovics Marcel szerint az életfák a szellemvilág és a valóság összekötői. Herkules életfája a nyárfa.

Észak-Amerikában a hidatsza indiánok a nyárfa árnyékát a vállalkozásaikat segítő tulajdonságnak tekintették.

Vízparton ábrázolja a nyárfát Plinius Secundus festő az isz. I. századból. Plinius a rómaiak fatiszteletéről is ír. Rajta kívül még igen sokan írnak különféle fák tiszteletéről. A fák az Isten sajátjai.

A jegenye nyár az égig érő fa, a népmesékben is gyakran szerepel (Tündérszép Ilona meséje).

A szentnek tartott nyárfák az emlékezés tava partján nőttek. A feketenyár volt az alvilág fája. A temetők bejáratához ültették.

A magyar néphitben a halált, a gyászt jelentette a nyárfa.

Jegenyefa tetejében

Két holló ül feketében.

Gyászruhájuk engem illet,

Mert engemet már nem szeret

Az én kedves rózsabimbóm, galambom.

(Lázár Ervin gyűjteményéből)

 

A fekete nyár gyógyító ereje

Gyógyászati szempontból a fekete nyárnak a rügyét, hajtását, kérgét és levelét is használhatjuk.

A rügyet kihajtás előtt kell leszedni és megszárítani. A száraz rügyekből egy evőkanálnyit egy csésze vízben főzzünk 15 percig, majd kihűlés után fogyaszthatjuk. Napi három csésze tea hatásos fájdalomcsillapító. Hatása fokozható más gyógyanyagok hozzáadásával.

A teakúra jó lázcsillapító, gyulladásgátló, izzasztó. Hatásos lehet húgysav és köszvény bántalmak ellen, sőt izületi panaszok, húgyúti, ill. prosztata bántalmak ellen is.

A fa leveléből készült tea is gyógyítja a vizelettartási, bőrgombásodási problémákat. Hatásos lehet emésztési zavarok, szájüregi problémák, hörgőgyulladás és ficamok, zúzódások esetén is. A belső vérzéseket is csillapítja.

Keverhető más gyógytea alapanyagokkal is: csalánnal, zsurlóval, petrezselyemmel, angyalfűvel, fehérbab hajjal, tövises iglicével, diólevéllel, tölgyfakéreggel, bazsalikommal. Prosztata bántalmak esetén keverjük cickafarkkal, komlóval, csalánnal, körömvirággal, apróbojtorjánnal vagy kisvirágú füzikével.

 

A szerkesztő megjegyzése : A leírt gyógyító hatások csak megfelelő szakszerű eljárás mellett érvényesülnek. Alkalmazásukat csak orvosi ellenőrzés mellett javasoljuk!

Miskolc 2006-04-25.

Várfalvi József

Nemzeti Együttműködési Alap