MIGE
2017. december 11.
Árpád

Sziasztok!

Ez a hétvége elég aktívra sikerült. Péntek délután kiállításunk volt, ma pedig jó szokásunkhoz híven a Pünkösdi MIGE-nap került sorra. Szerencsére az időjárás kitartott, így hosszasan időzhettünk a DTSK pihenőjében. A rendezvényen 27-en vettünk részt.


Reggel már 9 óra előtt gyülekeztünk Garadnán, a kisvonat végállomásának közelében. Ahogy kinyílt a kapu, már hordtuk is be mindazt, amire a nap folyamán szükség volt. Kenyeret, zöldségeket, húst, innivalót, üstöt, gázpalackot, s még ezernyi dolgot. Sok-sok finom süteménnyel kényeztettek bennünket már ekkor is a tagtársak, édessel és sóssal egyaránt.

Mielőtt elindult volna a társaság túrázni, Csilla még gyorsan bekeverte a "nokedlit". A szemfülesebbek viszont felfigyeltek arra, hogy abba nem kell tej, és talán nem véletlenül volt az asztalon két palacsintasütő is.


Két túravezetőnk volt a mai napon, Szilvásy Edit a hosszabb, Béres János a rövidebb túrát vezette. Előbbire összesen hárman vállalkoztak, utóbbit többen választották. Amint elindultak, Juhász Tibi séf neki is kezdett a főzésnek. Az alap öt kilónyi hús volt, a sok gomba és a rengeteg zöldség mellé még lecsó is került. Jelentkeztünk néhányan konyhalánynak, de sok dolgunk nem akadt. A hús felkockázva, a zöldség zöme szeletelve érkezett. Ami maradt, az a gombapucolás és a beszélgetés.


Már elmúlt 11 óra, amikor Gizussal nekiláttunk a "nokedli" sütéséhez. Vékony lapok sültek egymás után, de hogy pontosan mennyi, az jó kérdés. Számolni ugyanis elfelejtettük. Azért az elsőre és az utolsóra emlékszem. Az elsőt ugyanis mindig le kell ellenőrizni, az utolsó meg olyan kis amőbaalakú lett, melyet nem szokás mások elé tenni. Így hát mindkettőt megosztottuk. Már majdnem mindenki visszatért, mikorra végeztünk, és a tartalmas leves alatt sem égett már sokáig a gáz.


Tibi szedte a tányérokba finom főztjét. Azt, hogy csak keveset kérek, nem ismerte, mindenki kapott egy szedőkanálnyit. Vagyis annyit, hogy pont tele legyen a tányérja. A szabadban fogyasztottuk el a levest, melyet a palacsinta követett. Többféle lekvárt és csokoládét is lehetett választani. Vagy egy kis lekvárt egy kis csokoládéval.


Mikor már szinte csak gurulni tudtunk, elkezdődött a két túra során összegyűjtött fajok meghatározása. Edit ismertetésére sokan kíváncsiak voltak. Összesen 33 faj példányaira sikerült rábukkanni. Köztük volt egy meglepő, gigantikus példány is. Ez a széleslemezű fülőke olyan furcsa volt, mint azok a tövisalja alakkörbe tartozó gombák, melyeket János hozott az Erzsébet térre, a II. Civil Nap alkalmából megrendezett kiállításra.


A maradék időben beszélgetéssel és csipegetéssel töltöttük el az időt, mely a jó társaságban hamar elrepült. Pakolászás és rendrakás következett, majd ki busszal, ki autóval indult hazafelé. Néhányan még ott maradtunk váltani néhány szót, amikor kiderült, hogy három vizesvödör is üres. Elnökünk és séfünk elindult hát a közeli forráshoz, s így avanzsáltak át vízhordó kisfiúkká.

Üdv:
Dia

 

2017.06.05 Garadna

 

Nemzeti Együttműködési Alap