MIGE
2017. augusztus 23.
Bence

Sziasztok!

A munkatervben megírtak szerint ma Bükkszentlászló és Vásárhely-tető környékén túráztunk, ahonnan végül Komlóstetőre értünk. Ezúttal igencsak sikeresek voltunk, mint azt a későbbiekben olvashatjátok. Túravezetőnk Váradi Zsófia volt. Három vendéggel együtt összesen heten vágtunk neki az útnak.


A találkozás 08:20-ra volt kijelölve az Újgyőri főtéren. Nemcsak mi, hanem egy túrázó csoport is ekkorra szervezte a találkozót, velük tartott egyik gombász társunk, Csetényi Gábor is. Tíz perccel később már a buszra szálltunk fel, hogy alig néhány másodperc múlva el is induljunk. Bükkszentlászlón leszállva gyalogosan folytattuk utunkat, és hamarosan már erdei talajon lépkedhettünk. Ahogy beértünk, Zsófi rögtön gombát talált, szép nagy májusi pereszkét. Fotózgattuk, nézegettük, szagolgattuk az első fecskét, akarom mondani gombát.

Majd hosszabb szünet következett. Elhangzottak rejtélyes mondatok, mint a "Gomba, hol vagy?" és a "Gomba, cicc!", de válaszra sem méltattak bennünket.

 

Aztán mintegy varázsütésre egyre több faj került látóterünkbe, és a kosarunk sem árválkodott már az ehető gombák hiányától. Nagy örömünkre néhány fattyú kucsmagombát is láttunk, igaz már igencsak hajlott korúak voltak. Egyikük süvege majdnem a földig ért. Nem sokkal később ismét gombászokba botlottunk, Kóta Lajos a fiával gyűjtött májusi pereszkéket. Ahogy elváltunk, le is tettünk róla, hogy bármit is találunk, hiszen Lajos szinte minden bokrot és annak alját ismeri. Ennek ellenére hirtelen eme lisztszagú finomság szép folyásába botlottunk.

Vásárhely-tető környékén gyönyörködhettünk a kilátásban, miközben a Bükk erdeit az eső áztatja. Az égi morajok szerencsére nem értek utol bennünket, csak néhány csepp eső landolt rajtunk összesen. A szép virágok mellett meglepetésként két darab májusi pereszkét is találtunk a réten.

Az egész túra során találkoztunk sárgástönkű kígyógombákkal, amik bár szépek, nem a fogak közé valók. Viszont a tövisalja! Na az aztán igen! Különböző korú példányok sokaságát szedhettük, szinte amennyit csak akartunk. Néhol kaszálni lehetett volna őket, ám sok volt az öreg példány is. Azonban a fő meglepetés a túra vége felé ért bennünket. Igazán agg korú ízletes kucsmagombába botlottunk, mellette néhány tönk és süvegmaradvánnyal. Ráadást is kaptunk nem sokkal később, a védett olaszgomba három termőtestére is ráakadtunk.

Mindenki elégedett lehetett, miközben a "cipőfát" elhagyva ballagtunk a buszmegálló felé. A reggel indult turistacsoporttal ismét találkoztunk, ők is gyűjtöttek néhány fajt, Gábornál májusi pereszkék is voltak.
Köszönjük Zsófinak a túravezetést, remélem, ő is olyan jól érezte magát, mint mi!

Üdv:
Dia

 

Nemzeti Együttműködési Alap