MIGE
2017. december 18.
Auguszta

Mikológiai morzsák

 

Dr. Jancsó Gábor írása

 

Az alábbi mikológiai morzsák a gombák elnevezésével kapcsolatosak. A közelmúltban felmerült, hogy a Galerina nemzetség fajait a jövőben sisakgombáknak nevezzük. Ez a javaslat sok gombásztársunkban értetlenséget és talán nemtetszést is váltott ki. Az első cikkben megkísérlem az elnevezés hátterét megvilágítani. Majd három közismert gombafaj esetén bemutatom, hogy sokszor milyen nehéz eldönteni a faj tudományos (latin) nevének korrekt írásmódját. Remélem, hogy ezek a szőrszálhasogatásnak tűnő, nehezen emészthető „finomságok” érdekesek és egyben tanulságosak is lehetnek a szerzőhöz hasonló amatőr mikológusok számára.

 

 

Miért legyen sisakgombák a Galerina nemzetség magyar neve?

 

A halálosan mérgező, a gyilkos galóca méreganyagát, amatoxint, tartalmazó Galerina marginata régóta használt, sokak által jól ismert magyar neve fenyő-tőkegomba. Az utóbbi időben, a szakirodalomban a fenyő-tőkegomba helyett a fenyves turjángomba, fenyő-turjángomba, mérges turjángomba nevek kezdtek elterjedni. Könnyen belátható, hogy a turjángomba elnevezés nem túl szerencsés, hiszen ez a faj nem a nagyobb kiterjedésű lápos-mocsaras területet jelentő turjánban, fordul elő. Világos az is, hogy miután a tőkegombák nemzetségének tudományos neve Pholiota, nem célszerű a Galerina nemzetségbe tartozó fajt fenyő-tőkegombának nevezni. A fenti okokból kifolyólag tehát a Galerina nemzetség jelenleg használatos nevei – tőkegomba és turjángomba – nem tűnnek megfelelőnek Egy másik, de kevésbé súlyos probléma a fenyő-tőkegomba nevével az, hogy ez a faj ugyan elsősorban fenyőfa tuskóin, ágain, korhadékán nő, de ritkábban előfordul lombos fa anyagán is.

Számos esetben segítséget jelentenek a megfelelő magyar gombanevek megtalálásában a külföldön használt, gyakran igen találó, a gomba valamely jellegzetes sajátságára utaló fajnevek, továbbá a többnyire latineredetű nemzetségnév eredetének, jelentésének vizsgálata. A Galerina nemzetség német neve Häubling, ami a die Haube (főkötő, fejkötő, sisak, sapka, süveg) szóból származtatható és jelentése „kis sisak”, „kis sapkácska”. Az angol mikológiai társaság (British Mycological Society) által ajánlott név a Galerina nemzetségre bell (harang), míg a Conocybe nemzetségre conecap (kúpos sapka, kúpos fedő). A Galerina nemzetség francia neve galère, aminek a jelentése a francia-magyar nagyszótár szerint gálya(?). A galerus; galea; galericulum; galera latin szavak jelentése: kucsma, prémsüveg; (bőr)sisak; prémsapka, süveg; sisak, prémsapka. Váczy „Dictionar Botanic Poliglot” szótárában galeriformis alatt sisakszerü, galericulatus, galeriformis alatt pedig kissisaku szerepel. A Galerina nemzetség úgy keletkezett az eredeti, Fries által leírt Galera nemzetségből, hogy a Conocybe-ket, amelyeknek német neve Samthäubchen = „bársonyos kis sapkácska/kis sisak”, kivették belőle, és az így megmaradt „kis sisak”, „kis sapkácska” fajok („valódi Häubling”) képezik a Galerina nemzetséget. Miután a Conocybe nemzetség magyar neve haranggomba [Mikológiai Közlemények 34. kötet (2.-3. szám, 5. o. (1995)], az angol javaslatnak megfelelő haranggombák elnevezés nem jöhet szóba a Galerina nemzetség esetében.

A fenti megfontolások véleményem szerint kellően alátámasztják, hogy a Galerina nemzetséget a jövőben turjángombák helyett sisakgombák-nak nevezzük és ennek megfelelően a Galerina marginata neve a fenyő-tőkegomba, fenyves turjángomba, fenyő-turjángomba, mérges turjángomba nevek helyett fenyves sisakgomba legyen.

 

 

A kerti csiperke Agaricus campestris vagy campester?

 

A kerti (közönséges, mezei) csiperke tudományos nevének mindkét alakjával – Agaricus campestris, Agaricus campester – találkozunk a gombairodalomban, így például Priszter Szaniszló „A nagygombák magyar és latin névjegyzéke” című művében A. campester, míg az „Index Fungorum” gombanév-adatbázisban A. campestris található. Melyik a helyes?

A kérdés eldöntéséhez, abból kell kiindulni, hogy miután az –us végződésű Agaricus nemzetségnév hímnemű a mögötte álló melléknév (faji név) végződésének ehhez kell igazodnia. A mezei jelentésű latin campester a mellékneveknek abba a csoportjába tartozik, amelyek végződése mindhárom nemben különbözik: -er, -ris, -re. Ezen melléknevek esetében azonban a hímnemű -er végződés mellett létezik egy mellékforma is, amelynek végződése a nőnemü végződéssel (-ris) egyezik meg. Ennek megfelelően a campester és campestris forma is megfelelőnek tűnik. Azonban a nemzetközileg elfogadott nevezéktani szabály szerint ilyen esetekben „az eredeti szerző által választott hímnemű formát” kell megtartani. A kerti csiperke A. campestris alakban található meg  Linné 1753-ban megjelent Species Plantarum munkája második kötetének 1173. oldalán, ami azt jelenti, hogy ezt a formát kell helyesnek tekintenünk és nem szabad Agaricus campester - re változtatni, amint ez gyakran történik.

 

 

A karbolszagú csiperke Agaricus xanthodermus vagy xanthoderma?

 

A kellemetlen szagú, enyhén mérgező karbolszagú (sárguló) csiperke tudományos nevének mindkét formájával lehet találkozni a gombairodalomban. A nevezéktan szabályai szerint a nemzetség neve mellett szereplő másik név (faji név) neme a nemzetségnév neméhez igazodik kivéve, ha maga is főnév. A xanthoderma főnév a sárga jelentésű xanthos és a bőr jelentésű derma szavakból származtatható és „sárgabőr”-t jelent, míg a xanthodermus melléknév (az –us végződés a hímnemű esetnek felel meg) jelentése „sárgabőrű”. Ennek megfelelően a karbolszagú csiperke egyesek szerint Agaricus xanthoderma („sárgabőr”), mások szerint viszont Agaricus xanthodermus („sárgabőrű”). A fajt 1867-ben  Genevier írta le, amint az  Saccardo, P.A. Sylloge Fungorum  1887-ben kiadott ötödik kötetének 1001. oldalán is látható, Agaricus xanthodermus néven, tehát ez a karbolszagú csiperke korrekt neve.

 
 

 

A piruló őzlábgomba Chlorophyllum rhacodes vagy rachodes?

 

A 2002-ben a Macrolepiota nemzetségből a Chlorophyllum nemzetségbe áthelyezett piruló őzlábgomba faji neve mindkét formában –’rhacodes’, ’rachodes’ – előfordul a gombairodalomban. (Internetes keresés alapján megállapítható, hogy a ’rhacodes’ változatot kb. kétszer olyan gyakran használják mint a ’rachodes’változatot.) Melyik a helyes írásmód?

A piruló őzlábgombát Vittadini írta le 1833-ban Agaricus rachodes néven, anélkül, hogy a ’rachodes’ szó eredetére, jelentésére bármilyen utalást is tett volna, és ezt az írásmódot használta következetesen a későbbiekben is. A ’rhacodes’ változatot Fries vezette be 1849-ben, munkássága során azonban mindkét írásmódot használta. Az 1870-es évektől kezdve a ’rhacodes’ írásmód egyre jobban elterjedt, főleg Európában, míg Európán kívül a ’rachodes’ változatot használják gyakrabban.

Mivel Vittadini nem ír a szó származásáról, csak megpróbálhatjuk kitalálni, hogy mit is jelenthetett számára a ’rachodes’ szó. Két elképzelhető eredet a görög rongy (cafat, foszlány) és bokor (élő sövény) szavakban rejlik, melyek lehetséges átírási formái ’racodes’, ’rhacodes’, ’rachodes’ és ’rhachodes’. A nevezéktan szabályai szerint meg kell őrizni a faj latin nevének eredeti írásmódját, kivéve, ha sajtóhiba vagy helyesírási hiba miatt korrekcióra szorul. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben egyik sem áll fenn, Vellinga és Pennycook mikológusok a Taxon nevű folyóirat 2010. áprilisi számában javasolták az eredeti írásmód (’rachodes’) fenntartását. Addig is, amíg az illetékes bizottság a fenti javaslatot el nem fogadja, használjuk az erdeti ’rachodes’ írásmódot, tehát a Chlorophyllum rachodes-t a piruló őzlábgomba tudományos neveként.

 

 

Irodalomjegyzék

Bollmannn A. (1980): Die richtigen Endungen der wissenschaftlichen Pilznamen. Südwestdeutsche Pilzrundschau 16(2): 7.

Jancsó G. (2003): Gombanevek.  Mikológiai Közlemények Clusiana 42(3) 81.

Jancsó G. (2004): Gombanevek II. Mikológiai Közlemények Clusiana 43(1-3) 101.

Rauschert S. (1978): Über das Geschlecht der wissenschaftlichen Pilznamen. Mykologisches Mitteilungsblatt 22(1): 23.

Vellinga E.C., Pennycook S.R. (2010): Making a case for the original spelling of an epithet: ’Correction’ of the original spelling of Agaricus rachodes to Agaricus rhacodes is unjustified. Taxon 59(2): 623.

Vellinga E.C., Pennycook S.R. (2010): Proposal to conserve the name Agaricus rachodes (Basidiomycota) with that spelling. Taxon 59(2): 644.

 

 

Megjelent: a Magyar Gombász 29. számában. A kéziratot a szerző engedélyével közöljük. 

Szerk.: Szűcs Béla

2016.10.21.

 

 

Nemzeti Együttműködési Alap