MIGE
2017. november 18.
Jenő

Sziasztok!

A tegnapi esőt és esti erős szelet követően ma ragyogó napsütésre ébredhettünk, olyan igazi kellemes, erdőjárós időre. És ha már ez pont az év második gombász túrájának napjára esett, ki kellett használni! 9 óra környékén találkoztunk Lyukóbányán a Bányaüzem megállójában, összesen 9-en vágtunk neki a cseh kucsmagombák utáni kutatásnak. Két vendég is jött velünk, akik egészen messziről, Lengyelországból érkeztek. A mai túrát Barnóczkyné Marika vezette.


A már megszokott helyen tértünk be az erdőbe, hamarosan egy borztetem került utunkba. Tavaly Zubogyban, most itt. Remélem, ezzel az éves termést ilyen szempontból kipipáltuk. A vadcseresznyék sokasodásával betértünk a fák közé. Előbb a jobb, majd a baloldalon. A szerencse azonban nem akart mellénk szegődni, az eddigi "a tanfolyamon itt volt", "tuti biztos, itt tavaly is rengeteget találtunk", "ez pedig ígéretesnek tűnne" helyeken nem jártunk szerencsével. Lengyel vendégeink visszafordultak, belátták, hogy nem lesz itt ma kucsmaszedés. Már azt mondtuk, hogy egy árva kucsma bébinek is megörülnénk, csak tudjuk lefotózni, legyen egy jel, hogy a szezon itt is hamarosan beindul, de még mindig nem találtunk semmit.


Utolsó reményként, vagy inkább valahol a reményt elengedve tértünk át arra a részre, ahol papsapkákat szoktunk látni. Béla éppen az új fényképezőgépét próbálgatta, én pedig egy szép mohapárnát próbáltam lefotózni, ami persze nem úgy sikerült, ahogy elterveztem. Ugyanis ekkor egy bokor mögött János felkiáltott, hogy gombát talált. Odasereglettünk, és nicsak! Hát vannak csodák! Cseh kucsmagomba! Igaz még pici, de nincs is egyedül, mellette ott a társa. Aztán kiderült, hogy a környéken nem is csak ketten vannak! Nagy örömmel kattogtattuk a masinákat, készültek a képek gombákról és örömködő gombászokról egyaránt.


Lassan eljött az ideje, hogy visszaforduljunk. A háromórás túra végül beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen találtunk néhány cseh kucsmát, elkaptuk a szezon legelejét. Jó időben, jó hangulatban telt az idő, s reménykedve, a kosarakat a téli álomból felkeltve és leporolva várhatjuk a következő heteket.

Üdv:
Hörcsik Diána

Nemzeti Együttműködési Alap