MIGE
2024. március 19.
Bánk, József

Barati Sándor előadása egyesületünkben

 

Barati Sándor 2016. 07. 18-án tartott vetítéses előadást „Zuzmóflorisztikai vázlatok a Sajó-völgyben és természetvédelmi vonatkozásai” címmel.

A témával kapcsolatban felmerülhet rögtön két kérdés is, egyrészt miért pont a Sajó-völgy a kutatás helyszíne, másrészt miért pont a zuzmók képezik a kutatás tárgyát.
A Sajó-völgyről megtudhattuk, hogy sajátos meteorológiai viszonyokkal rendelkező terület, ahol a szmog októbertől akár májusig is megmarad. A gyenge légmozgás következtében megnő a szennyezőanyag és úgynevezett inverziós légállapot jön létre. Ilyenkor kicsi az esélye az alsó légréteg melegedésének. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Sajó-völgyben Kazincbarcikától Miskolcig jelentős légszennyező forrásokat találhatunk.


A zuzmókról megtudhattuk, hogy körülbelül annyi fajuk van, ahány tömlősgombát találhatunk, ezt 13,5 ezerre teszik a kutatók, melyből 800 faj hazánkban is megtalálható. A zuzmók algából (fotoszintézis) és gombából (víz és ásványi anyag szállítása) épülnek fel. Vízháztartásuk változó, akár három évnyi teljes szárítás után is visszanedvesíthetőek, és egyes fajaik még űrsétán is jártak. Határozásukban az 1800-as években már kimutattak zuzmósavakat, ezek az aromás vegyületek sokszor eldöntik, hogy pontosan melyik fajról is van szó. Ezen felül érdekes, hogy kapcsolatba lépnek a szervetlen fémekkel, UV-szűrő és antibakteriális hatásuk is van.


A zuzmók jelzik a levegő minőségét. Egyes fajok jobban bírják a légszennyezést (toxitoleráns fajok), erről már Charles Darwin is beszámolt. Azok a fajok, amelyek fán laknak, alkalmasabbak a légszennyezés vizsgálatára a köveken lakó társaiknál, mert nem vesznek fel az aljzatból anyagot.
A kén-dioxid meghatározó a zuzmók megjelenésének szempontjából. Mint megtudhattuk, 170 mikrogramm felett nem találkozhatunk zuzmóval, ezen érték csökkenésével viszont egyre több fajjal találkozhatunk egészen addig, amíg el nem jutunk azokhoz, amelyek csak minimális vagy semennyi kén-dioxidot nem tudnak elviselni. (Bővebben lásd pl. itt: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_okologia/ch06s02.html .Szerk.)


Barati Sándor beszámolt arról is, hogy milyen eredményekkel jártak eddigi kutatásaik a Sajó-völgyben. Olyan érdekességről is láthattunk képeket, mint az ipari hó, amely ammónium-szulfát hatására alakul ki, egyes vegyipari cégek hatáskörzetében.
Az előadás során többféle nehézfém jelenlétének vizsgálata is szóba került, összehasonlítva Mályinka adataival, amely a kutatás kontrollpontjaként szerepelt. Összességében elmondható, hogy a helyzet nem teljesen rossz, de a különböző vizsgált területeken más-más a szennyezés mértéke.

 

Az előadást követő beszélgetés során felmerült a kérdés, vajon mennyire lehetnek nehézfémekkel szennyezettek a környező területek gombái? Ismert dolog, hogy a nagygombák különböző fajai eltérő mértékben ugyan, de szintén hajlamosak a szennyező anyagok akkumulálására. A kérdésre nem sikerült megnyugtató választ találnunk.

 

Jegyezte: Hörcsik Diána