MIGE
2024. március 19.
Bánk, József

Madarak és fák napja, 2007

(Szűcs Béla beszámolója)

 

Az ároktői Dr. Mészáros Kálmán Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete rendezte a 2007. évi Madarak és fák napját május 19.-én, melyre idén már 29. alkalommal került sor. A láthatóan köztiszteletnek örvendő Répászky Zoltán által felélesztett hagyomány szerinti összejövetel tulajdonképpen a környék általános iskolás csapatainak szellemi vetélkedője, akadályverseny formájában, természetismereti témakörökben. Évente más iskolában kerül sor az ünnepi versenyre, melyen idén 14 általános iskola diákjai vettek részt. A csapatok és a felkészítő tanárok tárgyjutalomban részesülnek és emléklapot kapnak. A nap végén minden alkalommal elültetnek egy-egy fát a rendezvénynek helyt adó iskola udvarán.

A Miskolci Gombász Egyesület idén másodszor vett részt a rendezvényen, a Holocén Természetvédelmi Egyesület meghívására. Most már nem csak gombakiállítást rendeztünk, hanem beszerveztek minket a tanulók akadályversenyének állomásai közé is, rögtön az első állomásként. Nem volt könnyű dolgunk. Ugyanezen a napon egyesületünk tagjainak többsége a Brezovicán tartott nemzetközi gombász túrára utazott, így két rendezvényt kellett egyszerre megoldanunk. Végül Dr. Bauer Károlyné, Szűcs Béla és Csontos János utazott Ároktőre.

A rendezvényt Monokiné Bujdosó Hajnal igazgatónő nyitotta meg, az iskola épületének bejáratánál. A Dr. Mészáros Kálmán Általános Iskola diákjai rövid műsort adtak a megjelentek tiszteletére. Verset szavaltak, zenéltek, mondát olvastak fel Csörsz árkáról, sőt az ároktői mazsorettek is bemutatkoztak. A község részéről Vargáné Kerékgyártó Ildikó polgármester asszony mondott köszöntő szavakat, majd indult a verseny.

Számunkra új volt, hogy egy időben kellett egy gombakiállítást berendeznünk és a diákok akadályversenyében részt vennünk. A kiállítást még éppen csak berendeztük az egyik tanteremben, már jött az első csapat, és utána megállás nélkül a többi 13. Dél elmúlt, mire az utolsó csapatot is útjára engedtük. A kiállításunkat tulajdonképpen még csak ez után tudták megtekinteni az érdeklődők. Közben egymást váltva azért ebédelni is tudtunk, ahol lehetőségünk volt közelebbről is megismerkedni a felkészítő tanárokkal és a rendezőkkel. A verseny végén ünnepélyes eredményhirdetésre került sor az udvar árnyas fái alatt, majd "Zoli bácsi" irányításával elültették a nap fáját.

Szakmai tapasztalataink vegyesek. Állomásunkon a kirakott fotók közül kellett két mérgező gombafajt felismerni, majd a többi fotóról kiválasztani az ehető gombákat, plusz pontokért. Utána négy, a gombákkal kapcsolatos, alapvető információkat tartalmazó tesztkérdésre kellett kiválasztani a helyes választ.

A mérgező gombák közül az egyiket mindenki felismerte, a másikra nagy erőlködéssel majdnem mindenkit sikerült rávezetnünk. Az ehető gombák közül alig volt, aki felismerte valamelyiket, pedig szinte szájukba rágtuk a válaszokat. Nem fajneveket kértünk, csak annyit kellett volna tudni, hogy "tinóru, csiperke, őzlábgomba, taplógomba".

A tesztkérdésekben is elég nagy volt a bizonytalanság, de ezt már sokkal jobb arányban „sakkozták" ki. Az volt a benyomásunk, hogy a gyerekek képességeivel nincs semmi baj, csupán a tananyag nem tartalmaz szinte semmit a gombákról, legalábbis az elméleti alapokon túlmenően. Némi gyakorlati gombaismerete csak azoknak a gyerekeknek volt, akik "otthonról hozták". Később a kiállítást nézegető oktatókkal beszélgetve megerősítették, hogy a tananyagban csupán a gyilkos galóca és a csiperke szerepel, mintegy mellékesen. Igaz, nem tudták előre, hogy gombákkal kapcsolatos állomás is lesz, így nem készültek rá. Egyébként maguk a tanárok többsége is csak érintőleges ismeretekkel rendelkezik a gombákat illetően.

Ehhez képest nem is sikerült olyan rosszul az akadályunk vétele - azt csak mi tudjuk, mennyit kellett erőlködnünk ennek érdekében. Az biztos, hogy a gyerekek sok új ismerettel gazdagodva távoztak tőlünk.

A visszajelzések szerint a szervezők elégedettek voltak a teljesítményünkkel, pedig kicsit tartottunk tőle, hogy túlságosan "megnyúztuk" a diákokat. Maga a rendezvény egyébként kifejezetten jól sikerült, vidám, igazi versengő hangulatú összejövetel lett belőle. Monokiné igazgatónő személyében találékony, a felmerülő pillanatnyi problémákat talpraesetten megoldó vezetőt ismertünk meg, akit a háttérben jól működő stáb segített.

A verseny befejeztével a különböző akadályokon szerzett pontok összesítésével alakult ki a végeredmény, amely a következő:

I.  Mező Ferenc Általános Iskola csapata, Mezőkövesd (ők nálunk is jól szerepeltek)

II.  Szederkényi Anna Általános Iskola, Mezőnyárád

III.  Arany János Általános Iskola, Bükkábrány

IV.  Petőfi Sándor Általános Iskola, Mezőnagymihály

V.  Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Mezőcsát.

Gratulálunk a nyerteseknek és a szervezőknek! Külön köszönjük a "Fejezetek Ároktő történetéből" című helytörténeti könyvet, melyet emlékül mi is megkaptunk.

 

Miskolc, 2007. május 19.

 

Szűcs Béla